Cseri Miklós szerk.: Dél-Dunántúl népi építészete - A Pécsváradon 1991. május 6-8 között megrendezett konferencia anyaga (Szentendre; Pécs: Szabadtéri Néprajzi Múzeum, Janus Pannonius Múzeum, 1991)

H. Csukás Györgyi: A mernyei uradalom épületei a 18-19. században

18. kép. Fonói cselédház terve Sztrakovits József toponári kőművestől (1863). SmL. ML. i. Officiosa 81. doboz. család élt. A másik cselédház 1850-ben épült téglából, cserépre. Négy szobából, négy kamrából és két konyhából állt, a konyhák előtt kis beugróval. Ezt a házat 1859-ben 8 család lakta. A felsorolt példákat kivéve, hosszú cselédházak a mernyei uradalomban csak az 1860-as években és azt követően épültek nagyobb számban, amit a cselédség létszámának a jobbágyfelszabadítást és a feudális munkajáradékok megszűnését követő gyors növekedése kellőképpen indokol. Ezek kéthárom egységből álltak, amelyek lehettek egyformák, de előfodultak olyan cselédházak is, amelyben kétféle méretű, beosztású lakás volt. (17., 18., 20. kép.) Nem találkoztunk olyan cselédháztervvel, felméréssel, amely két, hátsó homlokzatával egymáshoz épített házból tevődött volna össze.

97 Egy-egy egység általában egy konyhából, két szobából és két vagy négy kamrából állt. A hosszú cselédházak konyhái előtt általában kis beugrót hagytak, innen nyílt a szomszédos helyiségek bejárata, ezáltal a közösen használt konyhában több hely maradt. A hosszú ház alapsejtje, a közös konyha két oldalán a szimmetrikusan elhelyezkedő szobákkal, kamrákkal, ugyanebben a korszakban megjelenik kisnemesi kúriáknál, német telepesek házainál is. A két szobából, konyhából és a konyhák mögötti benyílókból álló házakat nemcsak a fennmaradt épület97. Ilyenek a Komárom megyei Szentgyörgypusztán és Szántódpusztán is előfordultak. KARDOS László 1955. 282., 287. 42. ábra.; AGOSTHÁZI László-BOROSS Marietta 1985. 5455., 63-64.