Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula szerk.: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében - A Miskolcon 1989. május 15-16-án megrendezett konferencia anyaga (Miskolc; Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Herman Ottó Múzeum, 1989)
Wolf Mária: Régészeti adatok Észak-Magyarország középkori népi építészetéhez
a házban munkagödröt is találtak. 22 Cölöp nélküli paticsos házalapot találtak Egerszalók-Kocs területén is. 23 Feltehetőleg mereglyés falú, kétosztatú ház alapozása került elő Nagytályán, Berki elpusztult falu területén. 24 A ház többször megújított padlójából 13. századi cserepek kerültek elő. 5x6 m-es, téglalap alakú, földfelszínen álló épület maradványait tárták fel Kazincbarcika-Várhegyen. 25 A ház helyét égett gerendanyomok, sok paticstöredék és cölöplyuk jelezte, az előkerült leletanyag alapján a 13-14. századra keltezi az ásató. Földfelszínre épített objektum nyomait tártuk fel magunk is Sajólád határában, Kemej elpusztult falu helyén. 26 Az objektumra az előkerült karó és cölöplyukakból következtethettünk. Ezek egy helyütt, a NY-i oldalon, szabályos rendben sorakoznak, mintegy kirajzolva az épület falát, máshol azonban szabálytalanul csoportosulnak. Ennek következtében az épület pontos méretét és funkcióját nem tudtuk biztosan meghatározni. Az innen előkerült nagy mennyiségű használati tárgy, edénytöredékek és vaseszközök azonban valószínűvé teszik, hogy egy lakóház maradványait sikerült feltárnunk. A cölöplyukak mérete hasonló, átmérőjük 25-30 cm, mélységük a mai felszíntől 75-100 cm között változott. Az építmény NY-i sarkában egy 20-25 cm vastag, vörösre égett paticsréteget találtunk. E réteg előtt, az egykori járószint alá mélyülve szabálytalan alakú, erősen átégett foltot bontottunk ki. Úgy véljük, ezek az épület tüzelőberendezésének nyomai lehetnek. Földfelszínen álló épület maradványait tártuk fel Mezőnyárádon is. A rövid leletmentés során az objektum pontos méretét, formáját nem tudtuk megfigyelni, tüzelőberendezésre utaló nyomot nem találtunk. Az innen előkerült rangos, a hazai kerámiaanyagban egyedülálló, a 14. század elejéről származó asztali edénykészlet azonban valószínűvé teszi, hogy nem egyszerű falusi ház nyomára bukkantunk. 27 Az Árpád-kori faluásatásokon a lakóházakon kívül számos más objektum is feltárásra kerül. Leggyakrabban különféle formájú és méretű gödröket találunk. Gyakran csak a gödrök kerülnek elő egy-egy településről [Abaújvár, 28 Gyöngyöshalász 29 Edelény-Cseb, 30 Mezőcsát-Csicske 3 ^). Mivel az ásatásokon a gödröket rendszerint szeméttel, házi hulladékkal feltöltődve találjuk meg, eredeti rendeltetésükre nagyon nehéz következtetni. Többnyire hulladéktároló, agyagkitermelő, illetve gabonatároló vermeknek szokás őket meghatározni az ásatási beszámolókban. 32 Ez utóbbival kapcsolatban azonban 22. HÉJJ Csaba RF. I. 30. (1977.) 48. 23. FODOR László RF. I. 35. (1982.) 111. 24. SZABÓ J. József RF. I. 35. (1982.) 124. 25. HOM Régészeti Adattára 186-68. 26. WOLF Mária 1988. 189. 27. WOLF Mária 1986. 147. skk. 28. GÁDOR Judit RF. I. 30. (1977.) 42. 29. SZABÓ J. József 1982-83. 11-13. 30. GÁDOR Judit 1973. 34. 31. RÉVÉSZ László-WOLF Mária ásatása 1985. 32. Gabonatároló és agyagkitermelő gödrök: Tiszadorogma-Göbei halom: JUAN, Cabello 1979. 264., Hajdúböszörmény-Téglagyár: ANTALÓCZY Ildikó RF. I. 33. (1980.) 79-80. KisköreGát: KOREK József 1976. 107.
