Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula szerk.: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében - A Miskolcon 1989. május 15-16-án megrendezett konferencia anyaga (Miskolc; Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Herman Ottó Múzeum, 1989)

Wolf Mária: Régészeti adatok Észak-Magyarország középkori népi építészetéhez

2. kép. A Szendrő-Gacsalon előkerült három Árpád-kori gödör nagyon sok a bizonytalanság. Mint arra Nováki Gyula a tufába vágott gabonásvermekkel kapcsolatban felhívja a figyelmet, a gabonatárolásnak igen szigorú szabályai vannak. Ezeknek a következményeknek viszont az ásatásokon előkerült és gabonavermeknek meghatározott gödrök közül csak nagyon kevés felel meg.

33 Az újabb ásatásokon feltárt gödrök közül azonban némelyikről részletesebben is szeretnénk szólni, mivel úgy véljük, ritkaságuknál, vagy éppen egyedi voltuknál fogva, érdeklődésre tarthatnak számot. Három, közel azonos formájú és méretű gödröt tártunk fel Szendrő-Gacsalon

34 (2. kép). Alakjuk ovális. A legépebben megmaradt gödör 4,7x3 méteres, falai rézsűsen lejtenek, É-i, K-i és NY-i fala alá kis szakaszon fülkéket vájtak. A NY-i és a K-i fülkék mellett egy-egy kisebb karólyukat is találtunk. Az objektum bejárata D-ről nyílott szabályos lépcsősor vezet a belsejébe. A lépcsők közül kettő enyhe lejtésű padkában folytatódott a gödör K-i fala mentén. A leghosszabb padkába az objektum D-i fala mellett két kisebb és egy nagyobb cölöplyukat vájtak, részben a rézsűs oldalfal alá. Ezek feltehetően valamiféle belső berendezés nyomai. Mivel az objektumot a mai felszíntől meglehetősen mélyre, 172 cm-re ásták be, feltehető, hogy tetőszerkezete csak a földfelszínre 33. NOVÁKI Gyula 1986-87. 69-70. 34. WOLF Mária 1985. 261-63.