Cseri Miklós, Balassa M. Iván, Viga Gyula szerk.: Népi építészet a Kárpát-medence északkeleti térségében - A Miskolcon 1989. május 15-16-án megrendezett konferencia anyaga (Miskolc; Szentendre: Szabadtéri Néprajzi Múzeum: Herman Ottó Múzeum, 1989)

Gunda Béla: A kulturális áramlat, a társadalom és az etnikum szerepe az Északkeleti-Kárpátok építkezésében

A KULTURÁLIS ÁRAMLAT, A TÁRSADALOM ÉS AZ ETNIKUM SZEREPE AZ ÉSZAKKELETI-KÁRPÁTOK ÉPÍTKEZÉSÉBEN GUNDA BÉLA A rendelkezésemre álló időben nehéz feladat több oldalról bemutatni az Északkeleti-Kárpátok építkezésének néhány problémáját - kitérve egyes útmutató tudománytörténeti mozzanatra is. Első lépésként felhívom a figyelmet Bidermann H. J.-nek a múlt században megjelent monográfiájára (Bidermann 1862, 1867), amelyben értékes közlések vannak a népi építkezésről is. Sokoldalú építkezési megfigyeléseket tartalmaznak a csernovici egyetem professzorának, Kaindl R. F.-nek a tanulmányai, amelyek századunk elején a Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien-ben, a Globus-ban és más folyóiratokban jelentek meg. Kaindl R. F. többek között részletesen írt a huculok építkezéséről (Kaindl 1906:147-186). Munkássága azért is jelentős, mert az Északkeleti-Kárpátokban végzett kutatásai visszatükröződnek a néprajz feladatáról írt könyvében (Kaindl 1903), amelyet már Bárky Zs. figyelmünkbe ajánlott (Népr. Ért. IV. 1903:303). Feledésbe merült Franko I. tanulmánya a bojkokról (Franko 1905), amely az építészeti sajátságokkal is foglalkozik s eredetileg ukránul látott napvilágot. A két világháború között a lembergi egyetemen dolgozó Falkowski J. több munkájában foglalkozott a huculok, bojkok, lemákok etnikai jellegzetességeivel, a közöttük fennálló kulturális határok és övezetek kérdésével s ennek során nagy súlyt helyez az építkezésre is (Falkowski-Pasznycki 1935; Falkowski 1937; Falkowski 1938). Az 1940-es évek második felében a lengyelek folytatják intenzív kutatásaikat. A lengyel területre eső lemák lakosságról kitűnő tanulmányok jelennek meg, amelyek elsősorban Reinfuss R.-nek köszönhetők, aki a lemákok lokális csoportjairól is áttekintést nyújt (Reinfuss 1947; Reinfuss 1948). Neki köszönhetjük a lemák építkezés feldolgozását (Reinfuss 1935:83-112). Újabban látott napvilágot Czajkowski J. munkája, amelyben az okleveles anyag alapján a 16-19. századi építkezést mutatja be. Bennünket most elsősorban a lemák területre vonatkozó közlése érdekel (Czajkowski 1988). A régi írásos anyag nyomán az építkezés alaprajzi sajátságait igyekszik meghatározni. A csehszlovák irodalomból egy többé-kevésbé elfelejtett munkáról szeretnék megemlékezni. Ez HúsekJ. munkája, amely a szlovákok és a kárpátukránok közötti néprajzi határral foglalkozik s több építészeti problémára is kitér (Húsek 1925). Köztudomású, hogy Svecova S.-nak a társadalomszervezetre