VÁROS ÉS FALU HATÁRÁN (Kiállítási katalógusok - Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2010)
The market-towns in Tokai region did not belong to the groups recorded by their distinct clothes; the clothes did not bear unique regional signs. Women's clothes soon became civic; in men's clothes the Hungarian woolen cloth suit and boots were characteristic until the 20th century. Erzsébet Kiss, local teacher, wrote about Mád in 1953—"There is no folk costume. The ancient blue woolen cloth, boots and the pleated skirts, bodices, bonnets, shoes and the generally used sleeveless frieze cape have long been in oblivion." The clothing in the market-towns was not the subject of research. In lack of collected objects and contemporary documents family photos are important sources. Ethnographers collected many photographs from photographers in the countryside after WWI —e.g., photos of people from Tokai, Olaszliszka, Tolcsva, Erdőbénye and Sátoraljaújhely dressed up in ceremonial clothes posing in studios from the collection of a photographer in Sátoraljaújhely at the turn of the 19th-20th centuries, in the 1910s. The photographs illustrate the social and ethnic versatility through the local costumes; the differences were expressed in the way people dressed. A hegyaljai mezővárosok öltözködésének egy nagyon speciális rétege a szüreti felvonulásokhoz kapcsolódik. Az öltözetek vizsgálata azonban csak a szokás sajátos változásaival, átalakulásával együtt érthető meg. pl. az első szüreti felvonulást csak az 1920-as években rendezték, az ünnepet a Dunántúlról betelepült munkások honosították meg, melyben a Darányi Ignác által 1901-ben kezdeményezett ünnepség számos eleme felismerhető (például a csőszlányok magyaros ruhában). Jóval korábbi szokás azonban Erdőbényén, Tállyán, Olaszliszkán és Mádon a helyi kapástársulatok és fáklyástársulatok által szervezett farsangi felvonulás, melyről már a 19. század közepéről is vannak adatok. A filoxéravész idején abbamaradt felvonulások egy részét 1900 körül újították fel. A hagyományosan farsangi időszakban rendezett felvonulásokat 1932-ben bemutatták a Tokaji Olaszliszkai lányok műtermi felvételen. Fotó: Sátoraljaújhelyi fényképész 1910-es évek (Néprajzi Múzeum Fotótára F 25255) Girls from Olaszliszka in a studio, Photo: a photographer in Sátoraljaújhely, 1910. (Museum of Ethnography Photo collection F 25255) Szüreti Héten. Az idegenforgalom érdeklődésére eleinte még évente változóan, hol ősszel, hol pedig télen rendezett ünnep 1945 után teljesen őszre került, és az időről-időre felújított hagyományok közé tartozik. Az egyes váró-
