Balázs György: Kerítése, kapuk (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

1.2.3. Volt-e olyan egyszárnyú kapu, melynek szárnya csapos végű oszlopon fordult, s a szárny egy t-önkös végű fára erősített vesszőionatból vagy lécill. deszkarácsból állott? /ld. 4. rajz/ Hogyan nevezték ezt a kaput? Hogyan nevezték egyes részeit /a rajz számozása alapján/? Milyen fából készítették? Ki kész itett ilyen kapukat /ács, furófaragó ember, stb./? Hogyan záródott az ilyen kapu? Használtak-e más egyszárnyú falukaput a gyűjtőterületen? 1.2.4. Emlékeznek-e olyan kétszárnyú falukapura, melynek egyik szárnya rövidebb volt, s a gyalogosok ezt használták? Hogyan nevezték ezt a kaput? Milyen fából készült? Hogyan nevezték egyes részeit? Ki kés zitette az ilyen kapukat? Hogyan záródott a kapu? Milyen volt a forgószerkezete? 1.2.5. A falukapuk mellett a kerítésnek volt-e olyan része, ahol a kerítés csak kb. térdmagasságig tartott, s egy farönkre vagy falépcsőre, kőre lépve lehetett átjutni a kerítés másik oldalára? Hogyan nevezték az ilyen helyet /hágcsó, hágsó, hácsku, stb./? Hogyan készítették ezt a részt? Volt-e a nyíláson kis vesszőtábla, amivel be lehetett rekeszteni? 1.2.6. A falukapuk mellett volt-e kiskapu? Milyen fából készült? Hogyan fordult, mivel záródott? Ki készítette a kiskapukat? 1.2.7. Ki vigyázott a települést lezáró kapukra? Kinek kellett zárnia-nyitnia a kapukat? Kapott-e érte fizetséget? Milyen másféle kétszárnyú kaput, s milyen gyalogátkelő helyet használtak a gyűjtőterületen? 1.3. Lezárták-e a településekből a határba vivő utakat? Milyen kapuval: 1.3.1.'Volt-e olyan egyszárnyú kapu, melynek szárnyát egyetlen vesszőfonatos tábla adta? Hogyan 5