Balázs György: Kerítése, kapuk (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

nevezték az ilyen kaput? Hogyan készítették /milyen fából, milyen vesszőből/? Ki készített ilyen kapukat? Hogyan fordult, hogyan záródott a kapu? /ld. 2. rajz/ Volt-e a kapu alá csuszótalp vagy kerék szerelve? 1.3.2. Emlékeznek-e olyan "mezőkapura", amelynek szárnya csapos végű oszlopon fordult, s a szárny egy tönkös végű fára erősített vesszőfonatos táblából vagy léc- ill. deszkarácsból állott? /4. rajz/ Hogyan nevezték ezt a kaput? Hogyan nevezték egyes részeit /a rajzon lévő számozás alapján/? Milyen fából készült az ilyen kapu? Ki készített ilyen kapukat? 1.3.3. Volt-e olyan kétszárnyú "mezőkapu", melynek egyik, rövidebb szárnyát a gyalogosok használták? Hogyan nevezték az ilyen kaput? Milyen fából készítették? Kik készítettek ilyen kapukat? Hogyan nevezték egyes részeit? Hogyan fordult, hogyan záródott az ilyen kapu? Ismernek-e másfajta mezőkaput a gyűjtőterületen? írja le ezeket! 1.3.4. Volt-e a kerítésnek olyan része, ahol az csak kb. térdmagasságig tartott, s egy farönkre, falépcsőre lépve az ember átjuthatott itt a kerítés másik oldalára? Hogyan nevezték az ilyen kerítésrészt /hágcsó, hágsó, hácsku, stb./? 1.3.5. A határra, mezőre vivő út kapuja mellett volt-e a gyalogosok számára külön kiskapu? Milyen fából készült? Ki készített ilyen kapukat? Hogyan fordult, volt-e zárszerkezete? 1.3.6. Ki vigyázott az ilyen mezőkapukra? Kinek kellett nyitni - zárni ezeket a kapukat? Hány ilyen kapu volt a település körül? Miről nevezték el őket? Nevezték-e arról a határrészről, amelyre az út vitt? A kaput nyitó-záró kapott-e érte fizetséget? A határba vivő utak kapujának gondozása, 6