Balázs György: Kerítése, kapuk (Kérdőívek és gyűjtési útmutatók. Budapest, Néprajzi Múzeum - Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 1981)

1. Közösségi tulajdon elkülönítése 1.1. Tele

pülések kerítése Kerített volt-e régen a település? Volt-e természetes határa /víz, hegy erdő/? Hogyan nevezték a települést körülvevő kerítést? Mi volt a kerítés anyaga? Kerítettek-e árkolással, sánccal, árok - sánc mellé ültetett élősövénnyel /milyen bokrot, cserjét ültettek élősövénynek/? Ki építette, kik építették a falu kerítését? írja le, hogyan készült a kerítés! Miért kerítették körbe a települést? Gondozták-e rendszeresen a kerítést? Milyen időközönként? A gondozás, felújítás szükségességét ki, kik határozták el? Kik végezték a kerítés felújítását? Milyen törvények, rendeletek irták elő a kerítések építését, gondozását a falu körül? 1.2. Települések kerítésének kapuja Lezárták-e a településeket egymással összekötő utakat? Milyen kapuval? 1.2.1. Emlékeznek-e olyan egyszárnyú kapura, amely egy vesszőfonatú táblából állt? Hogyan nevezték az ilyen kaput? Hogyan készült, kik készítettek ilyen kapukat? Hogyan fordult ez a kapu? Hogyan lehetett zárni? /ld. 2. rajz/ 1.2.2. Volt-e olyan egyszárnyú kapu, mely néhány szál vízszintesen fektetett deszkából állt úgy, hogy a deszkákat végüknél és közepüknél egy-egy függőleges heveder, a középső heveder felső végét a két szélső heveder alsó végével egy-egy ferdén futó heveder köti össze? /ld. 3. rajz/ Hogyan nevezték az ilyen kapukat? Milyen fából készítették? Hogyan fordult, mivel záródott? Ki készített ilyen kapukat /ács, falusi ezermester, stb./? 4