Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BODÓ SÁNDOR: Magyar múzeumok az első világháború idején
az első jelentéshez azonban hozzáfűzte, hogy biztosat csak az ő és László Ferenc közös vizsgálata után tud írni. Az azonban bizonyos, hogy az ő lakása éppúgy ki volt fosztva, mint a többi.60 Csutak Vilmos és László Ferenc 1916 novemberében tudott biztosabb jelentést küldeni a Főfelügyelőségnek. Összegező véleményük szerint a „megszállás ideje alatt a Székely Nemzeti Múzeum épülete sértetlen maradt, a gyűjteményekben pedig lényeges károsodás nem történt." László Ferenc október 26-án tudott a vármegyei főügyésszel és egy lakatossal a múzeumba belépni. Helyzetjellemzésük szerint „A menekülés előtt biztonságba helyezés céljából becsomagolt múzeumi tárgyak ládáit kivétel nélkül feltörve, s a benne lévő tárgyakat felforgatva s részben kihányva találtuk. A ládák fedelére kék ceruzával oláhul tartalmukat röviden feljegyezték." Bár a múzeumi őrök pontos számbavételt nem tudtak végezni, mert a múzeumi „díjnok a jegyzéket izgatottságában úgy eltette, hogy azóta sem találják”, tanúk azt állították, hogy a románok szeptember 28-i szemléjük alkalmával 3 vagy 4 ládát a múzeum telkéről katonák segítségével kivittek, s „automobilra” rakták. Annyi bizonyos, hogy a román bizottság egyik tagja a városban maradt dohánygyári igazgatónak örömmel újságolta, hogy „amit a múzeumban kerestek, tényleg megtalálták. Az annyira keresett tárgyak a kétségtelenül hiányzó, tehát ellopott leltáraink lehettek. ” A bizottság tagjai a gyűjteményeket részletesen átvizsgálták. „Különösen az 1848-49. évi emlékek, azután pipák, pisztolyok, fegyverek, fokosok és keresztek után kutattak, de érdeklődtek a hadi érmék, az ezüst és réz tárgyak, sőt a húsvéti pirostojások iránt is. ... A bizottság vegyes voltára vet világot, hogy mialatt az egyik tag az u. n. Apor-kode- xünket, másik főleg az udvarhelyi múzeum prehistoricus anyagát tanulmányozta, mások ugyanekkor vagy más alkalommal a néprajzi gyűjtemény csizmáit és tajtékpipáinak ezüst kupakjait vették birtokukba. ... Eremládánkat szintén feltörték, ... ebben is dézsmáltak, néhány érem hiánya igazolja. ” Bethlen Gábor két arany érme (1629-ből és 1650-ből) tűnt el, mellettük egy másik fiókban Zsig- mond és Mátyás aranyait nem bántották.61 Csutak Vilmos igazgató 1916 decemberében további rövid értesítést küldött a Főfelügyelőségnek, hogy a Székely Nemzeti Múzeum „legértékesebb okmányait, kéziratait, érmeit és kisebb tárgyait huszonhat ládában megőrzés végett Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumba küldöttük”.62 A Főfelügyelőség 1916. november 29-én tartott ülést. Ekkor jelentette be Mihalik előadó, országos felügyelő Fraknói Vilmos főfelügyelő és Szalay Imre helyettes főfelügyelő végleges lemondását. Számos témakör (közöttük az erdélyi múzeumok gyűjteménymentési akciói) mellett szerepelt a sümegi Darnay Múzeum helyzete is. Darnay Kálmán működésének 40. évfordulója alkalmából beszámolt az újabb szerzeményeiről. Közöttük egy díszes lószerszám néhány darabjáról, melyeket Darnay a debreceni városi múzeumnak szánt. Szerinte a lószerszám a debreceni szíjgyártó ipar remekbe készült darabja, s annak az ötös fogatnak része, melyet előbb József nádor, utóbb I. Ferenc József király hortobágyi pusztán való utazásai alkalmával használtak.63 Békefi Rémig főfelügyelői beiktatására a Főfelügyelőség 1917. április 24-i ülésén került sor. Ekkor foglalkoztak a nagyváradi múzeum helyreállításra szoruló épületével, Darnay Kálmán magántulajdonnak tekintett 39 festményével és szobraival (melyeket Darnay „Uffizi Képtár” megjelöléssel látott el), s utasították a sümegi igazgatót, hogy a „jövőben kizárólag őskori tárgyak gyűjtésére szorítkozzon”. Ugyanott kérték az aradi közművelődési intézet megvizsgálását, ahol tisztázásra várt, hogy a ház nagytermét, vagy kistermét engedjék bérbe adni „mozgószínház céljaira”. Seemayer tiltakozott a terv ellen, s csak abban az esetben javasolt hozzájárulást, ha a város a bemutatásra kerülő filmeket irodalmi és erkölcsi szempontból ellenőrzi. A Főfelügyelőség azonban az épület fenntartási költségeihez szükséges pótlás miatt a bérbeadáshoz hozzájárult. Fontos pontja volt az ülésnek, amikor Mihalik előadó jelentette, miszerint „az erdélyi oláh betörés alkalmával az ellenség által zsákmányolt tárgyak Bukarestben összegyűjtettek, s az ottani hatóságoktól az igazolt tulajdonosoknak átadatnak”. Az. összegyűjtött tárgyakat az előadó (Mihalik József), mint a vallás- és köz- oktatásügyi minisztérium kiküldöttje Bukarestben, a helyszínen vegye át a Főfelügyelőség nevében, s szállíttassa Budapestre, s innen juttassa el az igazolt tulajdonosokhoz.64 Mihalik járt Bukarestben. 1917. június 14-én elszámolt, úti jelentése azonban nem maradt az iratok között.65 Később, 1917. október 5-én Mihalik a kultuszminiszterhez fordult, hogy engedélyét kérje arra, hogy 1917. május 19-én készült, 389. számú bizalmas bukaresti jelentésének kivonatos tartalmát megismertethesse báró Sto- jánovits György főhadnaggyal, a Bukarestben székelő polgári biztossal („Zivillandeskomissär”). E levélre 1917. november 9-én küldött választ a minisztérium államtitkára, aki közölte, hogy Stojanovits főhadnagynak megküldte Mihalik „h. főfelügyelő” jelentésének kivonatos tartalmát „a románok által elhurcolt erdélyi műkincsek fölkutatása érdekében tett bukaresti kiküldetéséről”.66 1917. november végén Mihalik még egy levelet írt a kultuszminiszternek, amelyben mentegetőzött azzal kapcsolatban, hogy az egyház javai nem tartoztak a Főfelü60 MNLOL. K. 736. 67. doboz. 837. irat. 1916. I I. 03. 61 MNL OL. K. 736. 67. doboz. 853. irat. 1916. II. 15. 62 MNLOL. K. 736. 67. doboz. 910. irat. 1916. 12. 11. 63 MNLOL K. 736. 67. doboz. 933. irat. 1916. 12. 19. 64 MNL OL. K. 736. 67. doboz. 330. irat. 1917. 04. 30. 65 MNL OL. K. 736. 67. doboz. 441. irat. 1917. 06. 14.; A jelentés nem lelhető fel a Belügyminisztérium iratanyagában sem. 66 MNLOL. K. 736. 68. doboz. 661. irat. 1917. 10.05. 181
