Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
KÁLDY MÁRIA: Mozaikkockák. Fejezetek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum múltjából
a történelem megismétlése adott. Felnőtt egy új nemzedék, aki az elődök útját követve, felelősséget érezve, menti a múlt értékeiből azt, ami még menthető a jövőnek. Az egykor Pápateszéren működő 25 vízimalomból legalább egyet terveznek újjáépíteni, újra működtetni. „Tudták-e akkor, hogy milyen fontos dolgot csinálnak, s mostanra az óriási kinccsé vált!” Tette fel a kérdést a riporter19 a 2011 -es kiállítás kapcsán Sebestyén Mártának: „Amikor éppen történik valami, nem is tudjuk felmérni, csak megéljük a pillanat varázsát, élvezzük és örülünk neki, ” - hangzott a válasz - „és csak az ilyen eltelt 20-30 évek mutatják meg, hogy milyen fontos volt az, amit akkor, és ott, elvégeztük. ” I. kép. Jahnov Miklós villamosmérnök a kőpad alatt a Bőgi malomban. Pápateszéri vízimalom felmérő tábor 1975. (SZABÓ József felvétele) Az 1970-es évek közepétől a néprajzi gyűjtések kapcsán az Országos Honismereti Diáktábor20 és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum gyűjtési programja is összekapcsolódott. Olyan helyszíneken voltak táborok, amelyek érintett területek voltak a Skanzen telepítési tervében szereplő valamelyik tájegységgel. így a Felföldi mezőváros, az Észak-Magyarországi falu, a Felső-Tiszavidék, a Dél-Dunántúl, a Kisalföld tájegység.21 A szakmai felügyeletet - mint csoportvezetők - az illetékes megyei múzeum és a Skanzen fiatal munkatársai, történészek, néprajz- kutatók, népművelők látták el, akik közül sokan maradtak a múzeumi pályán. Többen magas beosztásokat töltöttek, töltenek be ma is.22 A munkát egyetemi hallgatók is segítették. A résztvevők olyan középiskolás diákok voltak, akik figyelemre méltó honismereti dolgozatokat készítettek, díjat nyertek az Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázaton.23 Közülük többek útja vezetett néprajzos, történész, vagy múzeumi pályára.24 2. kép. Országos Honismereti Diáktábor. Káldy Mária néprajzi gyűjtése diákokkal Novajban. 1981. A múzeum kapcsolata a fiatalokkal az elmúlt évtizedekben töretlenül megmaradt. Eközben átalakult a vidék, megváltozott a társadalom, új témák, új célok jelzik a kutatási irányokat. Napjainkban is évente sok egyetemi hallgató választja a Szabadtéri Néprajzi Múzeumot nyári szakmai gyakorlata színhelyéül, ahol lehetősége nyílik megismerkedni a sokszínű múzeumi és terepmunkával. A múzeum küldetése nem változott. A stafétabotot tovább adni, példát mutatva tanítani, az egymást szakmai közösségben segítő, magas színvonalon elvárt, kreativitást nyújtó munka örömének értelmére, hogy megtalálja hivatását a múzeumban az új nemzedék. 19 FIAR Sándor. Pápateszéri vízimalmok, MTV Kincskeresők, 2011. 20 A Diáktábort megszervezéséhez az anyagi támogatást a KISZ KB biztosította, a szervezésben részt vett a Hazafias Népfront Honismereti Bizottsága, a területileg illetékes megyei tanács és megyei múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum 21 A tábor szervezése korábban megyei múzeumi szervezetekhez kötődött: 1976-ban Karcagon, Szabó László és Bellon Tibor vezetésével, 1977-ben Salgótarjánban szervezték meg azt. E táborok résztvevője volt középiskolás diákként Bereczki Ibolya, a karcagi tanyakutató csoport gyűjtési anyaga másolatban a Skanzen adattárában is kutatható. A Szabadtéri Néprajzi Múzeum szervezői tevékenysége a következő évek táboraiban kapott markáns szerepet. 1981. Eger gyűjtés a novaji lakóházhoz 1983 Vásárosnaményi népszokások gyűjtése. 1985. Novákpuszta, gyűjtés az ásványrárói lakóházhoz - Adattár 449. 9. 22 Néhányan a szakcsoportvezetők közül: Balassa M. Iván, Balázs György, Bence Géza, Cseri Miklós, Káldy Mária, Kovács Judit, Kecskés Péter, Kriston Vizi József, Páll István, Perger Gyula, Szabó Sarolta, Viga Gyula. 23 1959-től a Néprajzi Múzeum az MTA Nyelvtudományi Intézetével írt ki önkéntes gyűjtők számára országos néprajzi és nyelvjárási pályázatot. Később kapcsolódott a kiírókhoz a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. A beérkezett pályamunkák a Néprajzi Múzeum Ethnológiai Adattárába, a Nyelvtudományi Intézetbe, a megyei múzeumok archívumaiba, a Skanzenhez kapcsolódó témák (népi építészet, berendezés stb.) másolata a Skanzen Adattárába kerültek, ahol a tudományos kutatás számára hozzáférhetők. 24 Közöttük Csonka Takács Eszter, a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója. 36
