Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
HORVÁTH ANITA-NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Gyerek Skanzen - Gyerek múzeum Módszertani fejlesztések és elméleti kérdések a gyerekeknek szóló múzeumi élményelemekkel kapcsolatban
Horváth Anita-Nagyné Batári Zsuzsanna GYEREK SKANZEN - GYEREK MÚZEUM Módszertani fejlesztések és elméleti kérdések a gyerekeknek szóló múzeumi élményelemekkel kapcsolatban Bevezetés A Nemzeti Kulturális Alap finanszírozásával a Gyerek Skanzen projekt első üteme kétéves előkészület után 2016-ban valósult meg, ennek keretében több, főként egyéni látogatóként érkező, gyerekeknek szóló élménypontot alakítottunk ki a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. A projekt alábbi bemutatása lehetőséget nyújt arra, hogy változatos témákra reflektáljunk, közvetve érintve azt is, mi a mai múzeumok szerepe, milyenek a látogatói elvárások és igények, és milyen tengely mentén képzelhető el fejlődés. Jelen írás célja bemutatni azokat a trendeket, elméleteket és gyakorlatokat, amelyek a Szabadtéri Néprajzi Múzeum munkatársait a múzeumfejlesztésnek ebbe az irányába indították el. Végül bemutatjuk a projekt első etapjának tartalmi elemeit, mindezeket kiegészítjük módszertani ajánlásokkal. Gyerek Skanzen? Amint az az elmúlt évek fejlesztéseiből is egyértelműen kitűnik, a Skanzen átalakulása építészeti múzeumból egy komplex kulturális intézménnyé szükségszerű folyamat, amely külföldi tapasztalatokra, jó gyakorlatokra és hihetetlen mennyiségű kreativitásra támaszkodik. Ennek a folyamatnak néhány állomása a teljesség igénye nélkül az interaktív élményelemek számának növelése, az élő múzeumi koncepció változatos megvalósítása, a tematikus évek rendszere, az időszaki, zárt terű kiállítások struktúrája, az életmód-elemek sokszínű interpretációja, a programpaletta növekedése, turisztikai attrakciók (mint például a Skanzen Vasút) megvalósítása. Ennek a fejlődésnek a célja távolról sem pusztán a látogatószám növelése. Kiemelten fontos a hiteles, változatos tartalom biztosítása mellett a látogatókkal kezdeményezett dialógus, amely az új muzeológia egyik legfontosabb ismérve. A kommunikáción kívül fontos elem a Skanzen kiállításaiban megtalálható rétegzett és sűrített jelentéstartalom feltárása és élményszerű közvetítése. A korábbi időszakokban azonban nem volt példa arra, hogy ennyire komplex módon célozzanak meg egy látogatói réteget, jelen esetben a gyerekeket. Bár kiterjedt programcsomagok régóta várják a csoportban érkező kiskorúakat változatos korosztályi felbontásban, az egyéni látogatóként érkező gyerekek számára szervezett strukturált, állandó élményszerzési lehetőségek száma csekély volt, annak ellenére, hogy az eddigi felmérések alapján a Skanzen törzsközönségét az értelmiségi, gyerekkel érkező fiatal párok adják. Az előzmények között azonban mindenképpen szükséges néhány olyan eseményt, kiállítást vagy komplex programot említeni, amelyek közvetetten a Gyerek Skanzen komplex projektjének kialakításához vezettek. Gyerekekről szóló kiállítás volt 2003-ban a Káldy Mária és Be- reczki Ibolya által szervezett Gyermekvilág Magyarországon című időszaki kiállítás, melynek a célja a kurátorok szavaival: „Kiállításunkon a magyarországi gyermekkultúrát állítottuk reflektorfénybe. Szeretnénk megmutatni, hogyan éltek a falusi gyerekek száz esztendővel ezelőtt, mivel játszottak, hogyan nevelődtek bele a paraszti munkába, s miként szórakoztak. A 19. század második felétől napjainkig fényképekkel és a kiállított tárgyakkal jelenítjük meg a falusi és mezővárosi gyermekélet legfontosabb fordulópontjait, és azt is, miként gázolt át a történelem a 20. században a magyar gyermekeken. A kiállításon szerepelnek a gyermekek számára készített bútorok, használati tárgyak, viseleti darabok, munkaeszközök és gyermekjátékok. Külön figyelmet szentelünk a gyermekjátékok közül azoknak, amelyek a megújuló ha-gyomány révén a mai gyerekek számára is fontosak lehetnek."' A kiállítást egészítette ki a Felső-Tiszavidék tájegység sonkádi telkén kialakított Játékudvar és Babaszoba, amely azóta is töretlen népszerűségnek örvend a gyermekek körében. Egy kiállítás a gyerekekről, gyerekeknek szóló kiegészítő helyszínekkel - egy olyan kezdeményezés, amely a gyerekeket helyezte középpontba több síkon. További elemként lényeges megemlíteni a Múzeumban 2008-ban szervezett Játék Eve programsorozatot, amely ideiglenes jelleggel, egy szezonon keresztül várta a látogatókat különböző játékokkal, interpretációval és újításokkal a játékok reneszánszának témájára építve a koncepciót. A Múzeum egésze egy hatalmas játéktáblává alakult, ahol minden tájegység kínált játszanivalót a látogatóknak. Megújult enteriőr-szituációk, felfestett ugróiskolák, hinta, labda, roller, hagyományos és új játékok, Három a kislány! - Babaházak1 2 címmel a sonkádi csűrben, „Mesebolt” címmel a kondorfái iskola kamrájában, illetve Flóri könyve elnevezéssel a Csilléry Klára Oktatóközpontban időszaki kiállítások szórakoztatták az érdeklődőket, nem csak gyerekeket, hanem felnőtteket is 1 KÁLDY Mária - T BERECZKI Ibolya 2003.5. 2 Vö. SÁRI Zsolt 2010. 181-192. 61
