Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
HORVÁTH ANITA-NAGYNÉ BATÁRI ZSUZSANNA: Gyerek Skanzen - Gyerek múzeum Módszertani fejlesztések és elméleti kérdések a gyerekeknek szóló múzeumi élményelemekkel kapcsolatban
megcélozva a tárlatokkal, játékokkal és programokkal. A koncepció kiterjedt a kiállításokon kívül az éves programsorozat elemeire is, és született a Néprajzi Látványtárban egy Játéktár megnevezésű raktárkiállítás-rész.3 A projekt mozgatórugói Az alábbiakban fontosnak tartjuk kitérni azokra a trendekre, jelenségekre, módszerekre, szempontokra és tudásra, amelyeknek ismerete hozzájárult a projekt alapos átgondolásához, fejlesztéséhez. Fontossági sorrend nélkül meg kell említeni az edutainment (szórakozva tanulás) fogalmát, a socio-emotional learning-et (szocio- emocionális tanulás) és a családi tanulást, illetve az inter- generációs tanulást és a family friendly environment (családbarát környezet) megközelítést, a happy museum (boldog múzeum) koncepciót, a hands-on tapasztalatokat, vagyis az interaktivitást, az interpretációt, a skanzen típusú múzeumban érvényes, az enteriőrökön túlmutató prezentációs technikákat, az élmény-alapú múzeumot és a játék fontosságát. A fogalmakat az alábbiakban részletesen ismertetjük. A „Happy Museum" - vagyis a boldog múzeum, a fenntarthatóság kérdései A boldog múzeum projekt azt vizsgálja, hogy hogyan és milyen választ ad a múzeumi szektor a fenntarthatóbb jövő megvalósítása során előforduló kihívásokra. Holisztikus megközelítés keretében újraalkotja a múzeum, mint az emberek, a helyek és a Föld gondnokának célját, támogatva az intézményi és közösségi jólétet és rugalmasságot a globális problémák tükrében.4 A fenntarthatóság komplex jelenség, és bár általában a környezetvédelemmel azonosítják a kifejezést, beszélhetünk gazdasági, környezeti, illetve társadalmi fenntarthatóságról is. A fenntarthatóság a jelen igényeinek kielégítése anélkül, hogy a jövő generációi számára lehetetlenné tennénk a saját igényeik kielégítését. A fenntarthatóság a múzeumok hosszú távú szerepét és funkcióját, illetve a közösségekkel kialakított kapcsolatát is meghatározza. Gyökeres változásra van szükség minden közösségben, iskolában, munkahelyen és otthonban.5 A múzeumoknak - mint mintaadó intézményeknek - élen kell járniuk a környezettudatos gondolkodásban, vagyis a környezettudatosságra nevelésben csakúgy, mint az erőforrások átgondolt, takarékos és nem pazarló felhasználásában. Ha elég merészen gondolkodunk, kijelenthetjük, hogy az intézmény fenntarthatósága is elsődleges cél, fizikálisán csakúgy, mint mentálisan. A Nagy-Britan- niában működő Museums Association (Múzeumok Szövetsége) rengeteg területen mutat rá arra, hogyan lehet figyelembe venni a fenntarthatóságot: a múzeumi épület fenntarthatósága, a látogatók számának növelése, időszaki kiállítások felépítése újrahasznált installáció felhasználásával, vagy akár a növekvő gyűjtemények elhelyezésének kérdései egyaránt idetartoznak. Emellett fenntarthatóság üzleti szempontból is megközelíthető, hiszen segítségével új szempontú interpretációval új látogatói szegmens szólítható meg, új szemszögből közelíthetők meg korábban is létező problémák6. A legfontosabb elv azonban a környezettudatosságra nevelés. A Gyerek Skanzen projekttel célunk ebbe az irányba is elindulni, hiszen a gyermekkorban rögzülő szokás és tudás nagyon fontos a felnőtt korban alkalmazott jó gyakorlat kialakításában. Ehhez hatalmas tudásanyagot jelent a paraszti kultúra kutatása során felgyülemlett információmennyiség. A parasztságnál oly sok esetben dokumentált praktikumok, eljárások, gyakorlatias megoldások napjaink embere számára egyre vonzóbbak egy, a természettel egységben élni kívánó család számára. A Múzeumban már létező tanösvény, műhelyek és etnobotanikai kutatások alapján kialakított kertek mind ezt a küldetést erősítik. Ennek fényében fontos megemlíteni a Csodapajta élményelemet, amely a legfontosabb élelmiszereink hagyományos feldolgozását tárja a látogatók elé élményszerű megoldásokkal, interaktív lehetőségekkel kiegészítve. A fenntarthatóság a Szabadtéri Néprajzi Múzeum esetében a jövőbeni működtetést is magába foglalhatja, a Gyerek Skanzen élménypontokat úgy terveztük meg, hogy azok plusz munkaerő-ráfordítás nélkül, ha szükséges, önállóan is tudjanak működni. Edutainment Az egyik legfontosabb tényező a Gyerek Skanzen tervezésének kapcsán a szórakoztatva tanulás, vagy tanulva szórakoztatás. A szórakoztatva tanulás módszere a közszolgálati televíziózásból ered. Az angol kifejezés az educate (oktat) és az entertain (szórakoztat) szavak ösz- szevonásával jött létre. Olyan programok, események, attrakciók tartoznak ebbe a fogalomkörbe, amelyeknél a szórakoztató jelleg a fő vonzerő, a tanítás pedig a melléktermék. Az edutainment két fő része a keret és a tartalom, szórakoztathatóvá tehető egy tanulási folyamat, és tartalommal tölthető a szórakozás. Manapság az emberek jó része már másképp tölti a szabadidejét, mint egy-két évtizede: szeretné azt értelmes tevékenységre, illetve a gyermekei fejlesztésére fordítani. Bár sokak benyomása, hogy kevesebb a szabadidejük, ezt leginkább a több szórakozási-pihenési lehetőség miatt érzik. Az edutainment lehetőséget ad rá, hogy mindkét dolgot egyszerre műveljék, vagyis szórakozzanak és tanuljanak egy időben. A tanult látogatók köre az edutainment legfontosabb célközönsége, mivel nekik van megfelelő anyagi hátterük és igényük használni ezeket a szolgáltatásokat. Bár a felnőtteket tekintve az edutainment félig tanulás és félig szórakozás, a 0-8 éves gyermekeknek bármilyen játéktevékenység szórakozás 3 Bővebben Id. BERECZKI Ibolya 2013. I 19-131. 4 http://happymuseumproject.org/ Letöltés dátuma: 2016. szeptember 5. 5 Sustainability and Museums. Your Chance to Make a Difference. Museums Association. 4. Letöltés ideje: 2016. szeptember 6. 6 Sustainability and Museums. Your Chance to Make a Difference. Museums Association. 4-5.Letöltés ideje: 2016. szeptember 6 62
