Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
ARAPOVICS MÁRIA: Közösségi részvételi alapú működés - a múzeumok társadalmiasítása
tárak, fegyvertárak, könyvtárakban őrzött kulturális örökségünk nyilvánossá tételét a felvilágosodás gondolkodóinak köszönhetjük. A mai értelemben vett múzeumokról azonban csak az 1750-es évektől beszélhetünk, mivel 1759-ben Londonban nyílt British Museum, melyet Sir Hans Sloane (1660-1753) alapítványából hoztak létre. 1793. augusztus 10-én nyílt meg Párizsban a Louvre is, mely kezdetben 500 képpel rendelkezett, és hetente két alkalommal volt látogatható.1'* A 18-19. században jöttek létre az első múzeumok, melyek magángyűjteményekből, állami vagy civil-közösségi kezdeményezésre alapítottak meg. A múzeumokban a tudományközpontú és a közösségi-látogatóbarát szemlélet folyamatosan váltogatta egymást. Az alapítási közösségi szempontokat követően a 20. században a megőrzés, a tudományos igényű feldolgozás, a kutatás erősödött. Az 1970-es évek változást jelentettek, tudományos vizsgálatnak vetették alá a múzeumok társadalmi szerepét, a látogatói szokásokat, az oktatás és a turizmus területén végzett feladatokat. Az ICOM döntő szerepet vállat a múzeumi oktatás, a baráti körök népszerűsítésében, az irányelvek kidolgozásában. A megváltozott szokások és az új igények hangsúlyosabbá tették a múzeumpedagógiai és a felnőttképzési, köz- művelődési szerepeket. A múzeumok társadalomban betöltött szerepének igénye megerősödött. A nyugat-európai felvilágosodás mozgalmai hatással voltak a 18. századi Habsburg-birodalomra is. A Mária Terézia szorgalmazta népiskolai oktatásban - különösen az egyházi iskolákban - nagy szerepe lesz a könyvtárak, szertárak létrejöttének. 1777-ben Nagyszebenben az erdélyi szász Samuel Bruckenthal megnyitotta a nagyközönség számára könyvtárát, 1802-es végrendeletében ásvány-, festmény és pénzgyűjteményét a nagyszebeni gimnáziumra hagyományozta. Ebben az évben gróf Teleki Sámuel Marosvásárhelyen adja a nagyközönségnek a könyvtárát és ásványgyűjteményét, Széchenyi Ferenc pedig alapítványt tesz a nagy gonddal és áldozatokkal járó magyarországi vonatkozású műgyűjteményével a Nemzeti Múzeum megalapítására. Kazinczy Ferenc művelődési mozgalma, a múzeum 1837-es alapkőletétele és az első mú-zeumigazgatói triász (Pulszky Ferenc, Römer Flóris és Hampfel József) megalapozzák hazánk múzeumügyét.14 15 A 19. század második felében a kiegyezést követő gazdasági fellendülését és a polgárság megerősödését követően jelentős közművelődési mozgalom bontakozott ki a vidéki Magyarországon is. A tudományos egyletekben és közművelődési egyesületekben összejövő polgárság alapvető célkitűzései között ott volt a múzeumok megalapítása. Magyarország legjelentősebb vidéki városaiban döntő részben a dualizmus idején, 1867-1914 között jöttek létre a múzeumok. A közösségi aktivitás jó példája a Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet működése a dualizmuskori Nagyváradon, ahol polgári önszerveződéssel megteremtette a Bihar megyei régészeti, történelmi és néprajzi közgyűjteményeinek alapjait, a későbbi Körösvidéki Múzeum törzsgyűjteményét, létrehozva a nagyváradi múzeumot 1871-ben.16 A hazai vidéki, megyei múzeumok döntő többsége helyi civil-közösségi kezdeményezéssel jött létre. A 20. század derekán inkább a kutatói szempontok kerültek előtérbe, ami az 1970-es évek közművelődési törekvéseivel változott. Az 1976. évi közművelődési törvény kötelezte a múzeumokat a nyitásra, a közművelődési osztályok felállítására, a közönség közelebb hozására. Nemzetközi múzeumi trendek A nemzetközi múzeumi trendek kialakításában meghatározó szerepe van a múzeumügy nemzetközi szervezetének, az ICOM-nak. A Museum folyóirat 1974. évi számában Manfred LEHMBRUCK múzeumépítészeti sémát tervezett meg a nyilvános és belső múzeumi terek kialakítására. Megtervezte az ideális múzeum diagramját, amit a magyar muzeológia jól ismerhet KOREK József 1988- ban(!) megjelent „A muzeológia alapjai" című tankönyvéből. LEHMBRUCK ideális múzeumában az állandó gyűjtemények csak egy kis részét teszik ki a térhasználatnak, az időszaki kiállító tér aktuális rendezvényeknek is helyet ad, úgy, hogy a terek meghatározó része közösségi tér, közösségkapcsolati, múzeumpedagógia, rendezvényszervezői, gyermekmegőrzői és vendéglátói funkciókat szolgál. I. sz. ábra. Manfred LEHMBRUCK ábrája az ideális múzeum megépítéséhez (In: KOREK József 1988. 140.) 14 KOREK József 1988. 15 KOREK József 1988. 16 LAKATOS-BALLA Attila 2009. 93
