Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
ARAPOVICS MÁRIA: Közösségi részvételi alapú működés - a múzeumok társadalmiasítása
alá kerültek, a szakosodással járó feladatvállalások miatt hol a zárt, szakmai-tudományos fókuszú „elefáncsont- toronyhoz” hasonlított intézményi működés szemlélete, hol a nyitott, közművelődési feladatot ellátó, látogatóbarát szerep került előtérbe. Tudunk példákat a szélsőséges esetek bemutatására is, amikor egyik vagy másik feladat alárendeltségében jelent meg a múzeumi tevékenység. Napjainkban társadalmi-gazdasági körülmények és szükségletek következtében szükséges újra gondolni a 21. századi múzeum szerepét. Az egyes egységeknek: a gyűjteményezési, szakmai-tudományos feladatoknak és az ismeretátadási, közösség-művelődési szerepeknek egymás mellett, egyenrangúan kellene megjelenniük. A feladatok és szerepek esetében nem a „vagy", hanem az „és” a megfelelő mellérendelő kötőszó. A hagyományos kutatómunka mellett a társadalmi szerep nem kérdőjelezhető meg az intézmények életében. Pierre BOURDIEU8 francia szociológus a kulturális tőke és a társadalmi egyenlőtlenségek összefüggéseinek vizsgálatakor rámutat az objektivizált kulturális tőke, Robert PUTNAM9 pedig a társadalmi tőke hasznosságára. A társadalmi tőke gyarapítása, a cselekvő állampolgárok és a társadalom intézményeinek együttműködése, a kulturális közösségfejlesztés folyamata prosperáló gazdaságot eredményezhet, mely az egyén, a közösség és intézményei kölcsönös hasznát hozhatja. A nemzetközi múzeumi trendek között jelen van a „társadalmi szerepvállalás" megfogalmazása, a „társadalmi múzeum”, a „közösségi múzeum", azaz a társadalmi igényeknek megfelelő múzeumi működés gyakorlata (például: Musée de l'Hom- me, British Museum). A hazai múzeumok küldetésében (ha van nyilatkozatuk!) jellemzően megjelenik a kulturális javak társadalmi hasznosítása, a társadalmi és gazdasági problémákra reagálás igénye. A gazdasági kényszerűség, az intézmény hosszú távú fenntartása, a célok és szerepek újra gondolását, az erőforrások (anyagi, humán, társadalmi tőke) hatékony bevonását igényli, ami a kapcsolatrendszer tágítását a hálózatok kialakítását is szükségessé teszi. A hosszú távú fennmaradás a közösségi alapú működéssel, a társadalmiasítás a helyi közösségi részvétellel, az intézmények nyitottabbá válásával valósítható meg. Korábbi tanulmányomban megfogalmaztam, hogy a kulturális intézmények társadalmiasításához, a szakdolgozók szemléletváltása, paradigmaváltása szükséges hazánkban, a programszolgáltatás helyett a résztvevők, a közösségek bevonása, a hátrányos helyzetű csoportok megszólítása és aktivizálása szükséges a kulturális közösségfejlesztés eszközeivel.10 * 12 A múzeumok feladatai A nemzetközi múzeumi szakmai szervezet, az ICOM" (2004) definíciója szerint „a múzeum profitra nem törekvő, a társadalom és fejlődése szolgálatában álló, a köz számára nyitott állandó intézmény, amely az emberek és környezetük anyagi és szellemi bizonyítékait gyűjti, megőrzi, kutatja, közvetíti és kiállítja tudományos, közművelődési és szórakoztató céllal"." Az ICOM Múzeumok Etikai Kódexe így fogalmaz a múzeumok feladatait illetően: „a múzeumok lehetőséget biztosítanak a természeti és kulturális örökség megbecsüléséhez, élvezetéhez, megértéséhez és kezeléséhez. Alapelv: a múzeumoknak fontos feladata, hogy fejlesszék közművelődési szerepüket, és magukhoz vonzzák az általuk szolgált közösség, település vagy csoport szélesebb köreit. A múzeumok közművelődési szerepének szerves része az érintett közösséggel való interaktív kapcsolat és a közösség örökségének fejlesztése”.'1 A közösségi célokat preambulumában így fogalmazza meg az 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről: „A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége.”13 A törvény 37/A. § szerint a muzeális intézmény • a társadalom szolgálatában áll, • a közösség számára nyilvános, • a közösségekkel, településsel aktív kapcsolatot tart, • alaptevékenysége körében nem gazdasági haszon- szerzés céljából jön létre, • a kulturális javakhoz széles körű és egyenlő hozzáférést biztosít. A múzeum feladata a működési engedélyében meghatározott gyűjtőkörébe tartozó kulturális javak gyűjteménygondozása, ennek keretében azok gyarapítása, nyilvántartása, állományvédelme, tudományos feldolgozása és publikálása, hozzáférhetővé tétele, ennek keretében állandó és időszaki kiállítások rendezése, közművelődési és múzeumpedagógiai programok és kiadványok biztosítása, a kulturális javak digitalizálása, a kutatási tevékenység biztosítása. A múzeumok létrejötte A műgyűjtés, a tárgyak gyűjtése, megőrzése, tezau- rálása az ókortól jelen van az emberek életében. A kincs8 BOURDIEU, Pierre 2008. 9 PUTNAM, Robert 2000. 10 ARAPOVICS Mária 2016. I I ICOM = International Council of Museums (Múzeumok Nemzetközi Tanácsa) ICOM Múzeumok Etikai Kódexe 2004. 7. http://www.ace.hu/icom/PDF/etika.PDF (Letöltés ideje: 2017. január 4.) 12 ICOM Múzeumok Etikai Kódexe 2004. 14. http://www.ace.hu/icom/MKmelleklet.pdf (Letöltés ideje: 2017. január 4.) 13 https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700140.tv (Letöltés ideje: 2017. március 5.) 92
