Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

NAGY ZOLTÁN: Petró háza

Petrának, mint ahogy minden itt lakónak, voltak vadászterületei a falu környékén is. Ezek túlnyomó több­sége a falutól keletre volt, ezeket a területeket használ­ta a legtovább, elsősorban mókusvadászatra. A Vodopojka- patak menti területeit a kilencvenes évek végén más kezdte használni, egy, a faluba beköltöző hanti férfi. Ennek a területfoglalásnak a megítélése ellentmondásos volt, bár Petró már egyáltalán nem állított arra csapdá­kat. A Milimov család legfontosabb vadászterülete azon­ban nem itt volt, hanem a falutól délkeletre, a tóba ömlő Jersovaja és Konyina patakok mellett, egészen a távolab­bi Kulongjige, Bolsoj Kulongjige és a Kagal folyókig. A te­rület egy részének elnevezése a mai napig Milimov urman, vagyis Milimov-erdő.42 Petró a Konyina-patak mellett min­dig sátrat állított, bár kicsit távolabb, a Milimov-erdőben két vadászháza is volt (29. kép: 4. és 5. ház).43 Ezek közül az egyik egy cédrusosban állt, ahol rendszeresen gyűjtött cirbolyamagot is. Itt rengeteg mókus volt, ezért volt ki­váló vadászhely. A vadászházak meglehetősen egyszerűek voltak, tipi­kus szibériai vadászházak, amik általában alacsony, alig né­hány négyzetméteres gerendaházak, esetleg kicsiny be­lépővel, minimális berendezési tárggyal. A bejárat mel­lett, általában balra áll a vaskályha, szemben vele, a bejá­rat másik oldalán polc vagy más rakodóhely. Az ajtóval szemben, az ablak alatt egy falra erősített asztal, általá­ban mindkét oldalán fekvőpad. Ezeken aludni is lehet, de az asztal mellett ülésre is ezeket használják. Ablak általá­ban a ház végén, az asztal fölött van, de esetleg a ház oldalán is nyitnak egyet. A Kagal-folyóra Petróék elsősorban tavasszal men­tek. Ha itt jártak, sátrat állítottak maguknak, abban lak­tak. Errefelé sok jávorszarvas volt, azokra lehetett jól va­dászni. Ezért több ajpolovói hantinak is volt ott vadász- területe, akik a Milimov-erdőn keresztülvezető úton közlekedtek. Útközben gyakran megálltak Petró terüle­tén is, ezért ő sokat vadászott együtt másokkal. Ha sátor sem volt vele, vadászház sem volt a közel­ben, akkor nyáron a szabad ég alatt, tábortűz mellett éj­42 Az urman (yp/viaH) szó jelentése nem egyszerűen erdő, nem is egyszerűen tajga, hanem a sűrű, szinte átjárhatatlan tajgát, a vadont, az északi dzsungelt nevezik így. 43 Veje, aki ma is használja a vadászterületét, csak a faluhoz közelebbi területeket használja, a Milimov-erdőbe még nem ment el. így a vadász­házat sem használja, nem kereste fel. Ellenben épített magának egyet a tó túloldalán, a Jersovaja-patak mellett. 378 29. kép. Ozernoje környékének térképe. (Pjotr Vasziljev munkája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom