Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

NAGY ZOLTÁN: Petró háza

fával. A kemencével összeépített üstben, illetve a ráállí­tott edényekben forrt a víz, tőle távolabb állt a hidegvi­zes hordó. A tisztálkodó szereknek polcok voltak felsze­relve, illetve lócák álltak a fal mellett, ha le akartak ülni, de mosakodáskor a lavórt is erre tették. Fekvőpadok az izzadáshoz nem voltak, nem szerették a túl forró fürdő­házat, nem szerettek „izzadni”. 27. kép. A fürdőház 1992-ben, száradó hálókkal 28. kép. A fiatal nyírfákkal benőtt fürdőház 2012-ben Amikor Petró egyedül maradt Ozernojéban, ritkán fűtött be a kifejezetten nagy, nem egy család számára készült épületben. A ház állapota ezt egyre kevésbé is engedte meg: a kilencvenes években már használaton kívül volt. Petró ekkoriban még sokra becsülte az épüle­tet, amit egyébként használt, halászhálókat tartott benne. Fel akarta újítani - „Ha a teteje jó lenne, még most is állna.” -, de ebből nem valósult meg semmi. A kétez­res években már csak a falai álltak, mára szinte benőtte egy frissen kihajtott erdő, liget. Petró ettől kezdve min­dig valaki más fürdőházát használta, amik mind sokkal kisebbek, könnyebben befűthetőek voltak. Volt a családnak egy másik fürdőháza is, a helye a mostani lábaskamra mögött, az erdő mellett volt, egy halmon. A halom helyén még korábban lóistálló állt. Mi­41 TUCSKOVA, Natalja Anatoljevna 2014. előtt a fürdőt megépítették volna, sokáig kertnek hasz­nálták, hisz a rengeteg trágyától kiváló fekete földje lett. Amikor ez a régi fürdőház elkorhadt, akkor hozták he­lyette azt, amit a legtovább használtak. Ezek az épületek alkották Petró udvarát, telkét. Vol­tak ugyanakkor olyan épületek is, amelyek részben hoz­zá tartoztak, mint az a lakóház, amiben 1992-ben még az öccse lakott. Szidor csak ideiglenesen élt itt, éppen csak addig, amíg átépítette a saját házát. Eredetileg a ház la­kóház volt, több tulajdonos birtokolta. Amikor a falu kiü­resedett, az utolsó tulajdonosa eladta a házát Petrónak, hogy az fűrészelje fel magának, addig sem kell az erdő­ből fát hordania. A korábbi ház helyén - annak faanyagá­ból - épített egy kisebb házat Petró egyik sógora, va­dászháznak. O azonban nem sokáig lakott benne, beköl­tözött Novüj Vaszjugánba. Az újra megüresedő ház új­fent Petró birtokába került, aki az építkezés idejére á- tengedte azt az öccsének. Később valóban nekiállt szét­fűrészelni, hosszú ideig azzal fűtött, mára el is használ­ták. A kétezres évek legelején egy Ozernojéba gyakran kiutazó, ilyenkor motoros szánján Petrót is magával vivő orosz férfi fa barakkot vontatott ki Ozernojéba, és egy másik orosz férfi is az ő telkén állította fel fém barakkját. Ezeket azonban nem sokáig lakták, Petró elmaradásával ezek is elnéptelenedtek. A fa barakkot el sem szállítot­ták, ma is ott áll, egyre rosszabb állapotban. Érdemes megfigyelni a telek térszerkezetét is. A ház a telek egyik végében, tulajdonképpen a sarkában he­lyezkedett el. Ha a bejáratot tekintjük a telek centrumá­nak41, akkor a telek egyik végét a háznak az az oldala je­lölte ki, amelynek belső oldalán a szent sarok volt. A te­lek ellentétes pólusa - a házban meglévő ellentétnek meg­felelően - a telek legtisztátalanabb pontja, a vécé volt. Vagyis a szent sarok és a vécé által kijelölt tér tekinthető Ozernojéban egy teleknek, a kettő közötti területen, a kettő közti tengelyre felfűzve helyezkednek el a gazda­sági épületek. A vécéhez hasonlóan tisztátalan helynek számított a kutyaház is, aminek közvetlen környéke a vécé jelentős távolsága miatt alkalmi toalettként is mű­ködött. Ennek azonban térmeghatározó szerepe nem volt jelentős, bár általában nem a ház szakrális oldala mö­gött helyezkedett el. Egy másik alkalmi vécé (ami min­den ház mellett volt, elsősorban éjszakai használatra) he­lyére öntötték a kézmosó alatti vödör tartalmát a sze­méttel együtt. Ez a hely is általában a bejárathoz közel, a ház egyik oldalfala mellett volt. A külsőségek Egy családnak a Vaszjugán mentén - a második világ­háborúig meghatározó megélhetési módnak, a halászat­nak és vadászatnak köszönhetően - a telke mellett kül­sőségei is voltak, olyan területek, ahol gazdasági tevékeny­sége egy részét folytatta, és ahol alkalmilag meg is szállt. 377

Next

/
Oldalképek
Tartalom