Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
NAGY ZOLTÁN: Petró háza
Azóta ő is többször meglátogatta Petró házát, ő maga is átválogatta a megmaradt tárgyakat, amelyek egy részét átvitte új házába, más részét hazavitte Novüj Vasz- jugánba. Petró halála pillanatáig emlegette, hogy ha ő még egyszer kimegy Ozernojéba, biztosan csak a saját házában fog megszállni. Ugyanakkor maga is tudta, hogy nem fog többet kimenni, sőt, ha kettesben maradtunk, azt is elmondta, egészségügyi állapota mellett azért nem fog többet kimenni, mert nem akarja a házát ebek har- mincadján látni. A vő azóta is kijár a faluba, néhány ott készült fényképe tanúsága szerint a ház állapota rohamosan romlik. 5. kép. Petró háza 1992-ben. A háttérben az a ház, amit ekkor testvére lakott. Petró háza előtt az asztal áll a padokkal, mellette a farakás. A kép előterében Petró pucol halat a tűzrakó hely mellett. 6. kép. Petró háza az összedőlt belépővel, a feltört, bedeszkázott ablakokkal. Petró házának nemcsak a szerkezete, az alapterülete, de a berendezése is egyértelműen az orosz házak berendezését vette mintául. A házba, a konyhába belépve a jobb oldali sarokban állt az orosz kemence. Ezen főzni is lehetett, és kenyeret is lehetett benne sütni. Elsősorban télen használták, nyaranta inkább az udvaron főztek és kenyeret is ott sütöttek. Petró sokáig használ7. kép. Petró házának alaprajza, amely az 1998-as állapotot tükrözi. ta a kemencét azután is, hogy egyedül maradt, a kilencvenes évek végén fűtött be benne utoljára. Azért már nem gyújtotta be, hogy meleget adjon, hiszen egyedül volt, napközben alig volt otthon, ellenben kenyeret még sütött benne. 2001-ben vette ki belőle a begyújtásra összerakott tűzifát, mert már nem számított rá, hogy begyújtja. Még a kétezres években is használható lett volna, elég lett volna sárral lekenni, kijavítani. Az orosz kemence mellett állt az a vaskályha,25 amit leginkább használt, amikor már egyedül volt. Ezt a kályhát könnyebb befűteni, hamarabb ad meleget, ugyanakkor hamarabb ki is hűl. Hőszolgáltatása egyenetlen: a be- fűtés után fél- egy óra alatt felmelegíti a házat, gyakorta olyan meleget teremt, hogy szellőztetni kell; éjszaka azonban nagy hidegben hamar kihűl, éjszaka is fel kell kelni, tűzre kell rakni. Egy egyedül élő férfinek, aki a nap nagy részét halászattal vagy vadászattal tölti, még így is sokkal praktikusabb, mint a nagy kemence. A vaskályhákat a családi történetek szerint azóta ismerik, amióta a kupecek jártak Ozernojéba. Az ő házukban gyerekkora óta mindig is volt. A most használt kályhát felesége orosz barátnője adta neki használtan, Petró a nyolcvanas évek óta fűtött vele. A kályha tetején lehetett főzni, sütni is. A tűzifát rendszeresen előre behordta a szobába, hogy mire tűzre kerül, megszáradjon. Az ágyak, illetve az orosz kemence padkája alatt tárolta. A kályhából sugárzó meleget kihasználandó két rudat függesztett fel plafonról lelógó köteleken. Ezeken szárította télen az átnedvesedett ruháját, kapcáját, csizmabélését, nemezcsizmáját. Emellé több kötelet is kifeszített, ugyancsak azért, hogy azokra ruhákat akasszon. A kemence és a kályha mellett a házban, még az előző helyén egy másik fűtőberendezés is volt a belépőn, a bejárattól jobbra: egy félig nyitott csuval.26 Ezen elsősor25 Hanti neve wax kör, ’vas kemence’, oroszul öypMyüxa-nak nevezték. 26 SZOKOLOVA, Zoja Petrovna 1964. A csuval egy szabadkémény, sárral betapasztott kürtő alatti tűzrakó hely, ahol a kürtő a tűz háta mögött a padlóig ér. 370
