Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

NAGY ZOLTÁN: Petró háza

ban a kutyák ételét főzték, illetve nyáron használták még néha főzésre. A második világháború alatt lebontották, az új helyen már nem is építették fel. Az orosz kemence és az ajtó között, a bejárati falra volt felerősítve a kézmosó.27 Emlékei szerint már gye­rekkorában is ilyet használtak, igaz, az öntöttvasból volt. A bádog kézmosót még akkor vette, amikor a felesége is vele lakott. A kézmosó alatt vödör állt, abba folyt a víz, illetve a szemetet is ebbe dobták. A bejárat mellett, a kemencével szemközti fal mellett egy széles lóca húzódott. A ház építésével egy időben készítették ezt is. Eleinte a szamovárt, illetve a főzéshez használt edényeket tárolták rajta, de főzéskor munkafe­lületként is szolgált. Édesapja halála után már ő hosszab­bította meg, hogy fekvőpadnak lehessen használni. Ha vendég jött, általában ezen a helyen aludt, mert ez a leg­melegebb hely, hiszen közvetlenül a kályha mellett van.28 8. kép. A szobabelső 1998-ban a vaskályhával, a fekvőpaddal és a bejárati ajtóval. A falakon jól látható a már részben lehámlott, megfeketedett korábbi vakolat. A szobában még egy ágy volt, egy sodronyos vaságy, az orosz kemence előtt. Ezt az ágyat egy hanti férfi aján­dékozta neki, amikor Novüj Vaszjugánba költözött. Ren­geteg vaságy maradt a faluban akkor is, amikor az olaj­bányászok elköltöztek, a másik szobában lévő ágy is tő­lük származott. A konyhában levő vaságy helyén koráb­ban széles fekvőpad volt, ez volt a szülei fekvőhelye. Amikor egyedül maradt, ez lett Petró fekhelye. A hideg ellen az ágy feletti ablakot is beszegezte, így csak a falu felé, nyugatra néző két ablakon keresztül lehetett kilát­ni, onnan jött csak be fény a félhomályos szobába. A bejárattal szemközti sarokban állt az asztal és az ülőpad. Mindegyik akkor került a házba, amikor megépí­tették. Amikor Petró egyedül maradt, az ülőpad hosz- szanti oldalát rakodó felületként kezdte használni, ott tartotta az elmosott edényeket, teáskannákat, petróle­umlámpákat, egyéb használati tárgyakat. A pad rövidebb oldala volt Petró ülőhelye. Mindig itt evett, ide ült megpi­henni, jellegzetes tartással az asztalra támaszkodva, hosz- szasan dohányozni. Rendszerint beszélgetéseink alatt is ide telepedett le. 9. kép. A szobabelső 2012-ben a fekvőpaddal és a bejárati ajtóval, amely a belépő összeomlása után immáron a nyílt udvarra néz. 10. kép. Petró pihenőhelye az asztal mellett, a szent sarok alatt, 1998-ban. Petró ülőhelyével szemben egy támlás szék állt, a vendégek ülőhelye. Édesapja rokona, egy, az első felesé­ge családjába tartozó férfi készítette. O rakta össze a belső szobában levő fa ágyat is, ami Petrának és a fele­ségének a fekhelye volt. 27 Oroszország szerte elterjedt kézmosót használtak ők is: a fém tartály alján levő lukat egy hengeres pálca felfele mozgatásával nyitják ki. 28 Ha sok vendég volt a házban, amikor még a feleségével együtt lakott itt, akkor gyakran a másik szobában is aludtak. Mivel ennek deszka pad­lója van, gyakran egyenesen a földre feküdtek le ott a vendégek. Emlékei szerint fiatal korában is sokan jártak ide: kupecek, fuvarosok, tun- guzok, átutazó ismerősök. Később elsősorban a vadásztársai, illetve jómagam használtuk ezt a fekvőpadot. 371

Next

/
Oldalképek
Tartalom