Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

VARGYAS GÁBOR: Részletek egy virtuális brú házmonográfiából. Alaprajz, méretek, nyílászárók, a ház felállítása

4. kép. Az oszlopok és a keretgerendák egymáshoz próbálása a földön.

A ház felállítása (patírng dong)1'

I. A ház felállítása a házoszlopok lyukainak a kimérésével kezdődik. Itt, két fentebb már tárgyalt gerenda szolgál mércéül: a hosszirányú (prang taár) és a kereszt- irányú (prang pók) koszorúgerendák. Ezeket téglalap alakban lefektetik a földre a ház alapjánál;31 32 az előbbi a ház hosszát, az utóbbi a szélességét adja ki. A hosszirányú koszorúgerendát - négy oszloppáros ház esetén - négy egyenlő részre osztják, majd a megjelölt helyeken kiássák a lyukakat. A két koszorúgerenda közötti távolságot (tehát a szélességet) a keresztirányú koszorúgerenda (prang pók) - lyuktól lyukig mért - teljes hossza adja ki.

A lyukak ásására „hagyományos” brú eszközként a santriaq (Tt lúg)33 szolgál.

6. rajz. Lyukásó eszköz, santriaq.

Ez egy hosszú bambuszcső, amelynek a végét csillag alakban bemetszik, majd felhasítják, s az így nyert lamellákat kihegyezik. Evvel az egyszerű, rugalmas „markolóval" azonban inkább a puhább, sáros-agyagos helyeken tudnak csak dolgozni, mivel a bambuszlamellák a kemény földben viszonylag hamar elkopnak, eltörnek. A lyukásásra terepmunkám idején (1985-1989) már használatban voltak különféle vaseszközök is, amelyek vietnami közvetítéssel jutottak el a brúkhoz. Ilyen volt például egy keskeny, lapátszerű, egyenes pengéjű ásó (nuoj,34 de láttam nagy - és hosszú nyéllel ellátott - nye- lezett falvésőre vagy feszítővasra emlékeztető szerszámokat is.

5. kép. Az oszloplyukak ásása.

2. Az első oszlopot beleállítják a gödörbe. A többi lyuk mellé vékony mérőpóznákat állítanak. Az oszlop alsó keretgerendájának (tanoap) illeszkedésénél, a kötésaljba liánból készült kötelet kötnek, majd kifeszítik, körbe az összes mérőpóznán keresztül. Szemmel bemérik: addig állítgatják-igazítják, amíg „vízszintes” nem lesz; ez a vonal adja ki a ház padlószintjét.

6. kép. A ház vízszintjének kijelölése a mérőzsinórral és mérőlécekkel.

Mivel a talaj gyakran egyenetlen, lejtős, az oszlopok pedig görbék, a padló szinte sohasem teljesen vízszintes; ezt kivédendő, a kötél kifeszítése előtt két oszlop között még külön is kimérhetik a „vízszintet” egy rúd segítségével. Mielőtt a kötelet elvennék, a mérőpóznákon bejelölik a helyét. Ezt a magasságot alapul véve aztán egyenként hozzámérik az oszlopokat saját mércéjükhöz. Amelyik hosszabb a kelleténél, annak a gödrét tovább

31 Érdekes módon a „helyes" patCrng ’felállít’, ’épít’ szón kívül brú adatközlőim még két további igét (pang és priang) is használtak, amelyek a hétköznapi beszédben ’félreáll’, ’elhúzódik valahonnan’, 'hátrébb lép’, 'odébb megy’ értelemben használatosak. Hogy ezekből hogyan lesz e kontextusban ’felállít’, etimológiailag érthetetlen a számomra.

32 Az alapot, mivel cölöpépítkezésről van szó, nem planírozzák el, előzetesen semmiféle földmunkát nem végeznek.

33 Santriaq (Tt lúq) = ’eszköznév' (+ ’vesz/fog' + ’agyag, sár’).

34 A nua „ásó” megnevezésen túl brú adatközlőim még két specifikáló szót tettek hozzá szóösszetétellel: laam? vagy bongt Ezek egyikét sem találom a szótárakban.

355