Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

VARGYAS GÁBOR: Részletek egy virtuális brú házmonográfiából. Alaprajz, méretek, nyílászárók, a ház felállítása

mélyítik, amelyik rövidebb, azt kellő mélységűre töltik fel a kiásott földdel.

3. Az oszlopokat három-négy ember a gödrökbe csúsztatja és felállítja. Ha a méretek megfelelőek, kiékelik az oszlopokat ideiglenesen.

7. kép. A házoszlopok felállítása.

4. Ideiglenes lábtámaszokat (parleng?) kötöznek minden egyes oszlopra, jóval az alsó keretgerendák szintje fölé, úgy, hogy azokra állva kényelmesen elérjék majd a felső keretgerendákat; felmásznak rájuk, ahány oszlop, annyi ember. Innentől két csapat dolgozik együtt: egy fent, először a lábtartókon, később a ház vázán állva- ülve-guggolva, és egy lent, akik az éppen sorra kerülő alkotórészeket adogatják fel, illetve a padlószintet készítik. A fentiek egy rúddal megnézik, hogy az oszlopok lapolása szintben van-e egymással, ha nem, a lentiek beforgatják az oszlopokat a kellő irányba: rotangcsíkokból35 (karói) csomót kötnek rájuk, beledugnak egy hosszú fát, s annak segítségével fordítják el az oszlopokat (viat tanül).

5. Lentről feladják a felső keretgerendákat (tanoóp pong), a fentiek a lapolásoknál egymásba igazítják a gerendákat, majd speciálisan erős, kötözésre használt ro- tangféléből (karói dög) készült csíkokkal hozzákötik a keretgerendákat az oszlopokhoz. Noha ezek innentől

8. kép. A keretgerendák (tanoóp) beemelése és bekötése.

kezdve fent már szilárdan állnak, az oszloppár („keretállás”) a lyukakban még ide-oda lötyög, mert csak ideiglenesen van lent kiékelve. Végleges rögzítésükkel várnak addig, amíg a további alkotóelemeket be nem állítják, és azokat is nem rögzítik.

9. kép. A keretgerendák (tanoap) beemelése és bekötése.

10. kép. A keretgerenda (tanoóp) bekötése.

35 A rotang (Calamus) a tüskés, liánszerű pálmák gyűjtőneve.

356