Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

VARGYAS GÁBOR: Részletek egy virtuális brú házmonográfiából. Alaprajz, méretek, nyílászárók, a ház felállítása

EJ 5 5 C

2 3 5 7

14 6 8

ű

_________Q_________a-----------------a

2

.b rajz. Kétosztatú, négy oszloppáros (keretállásos)Ház alaprajza az oszlopok számozásával.

letti oszloppár (tanül sakót (ka)döp/pöng), s végül a 910. egyezik meg az egyosztatú ház 5-6. számú oszlopaival.

3------o

O

5------a

2

3

5

7

9

1

4

6

8

10

e_____

O

O

____ü___---------c

2.c rajz. Kétosztatú, öt oszloppáros (keretállásos) ház alaprajza az oszlopok számozásával.

Méretek

A brúk ugyan mára már ismernek néhány metrikus mértékegységet (méter, kilométer), de a gyakorlatban szinte soha nem használják őket: ölben, könyékben, araszban és más hagyományos mértékegységekben számolnak.'7 A vietnami thoók'méter’ kifejezést is például „mérce” (brú: Hurok) értelemben használják: ez egy hosszabb bambuszcső, amelybe hegyes fapecket illesztenek a kívánt egy ölnyi magasságnál;

I. kép. A belső házmagasság kimérése „egy ölnyi mércével” (A tanulmányban szereplő fotókat VARGYAS Gábor készítette.)

3. rajz. „I ölnyi/1 öles mérce” (thook muői achoang)

ez az eszköz (thook muői achoang = „I ölnyi/1 öles mérce”) szolgál a ház belmagasságának a kimérésére. Az öl ugyanis a brúk szerint mindig nagyobb, mint a testmagasság. A hossza természetesen az egyének kartávolságának függvénye: Európában és Magyarországon általában 1,8— 1,9 méternyi távolságot jelent.17 18 A brúk viszont rendkívül alacsony átlagmagasságúak, szinte pigmeus termetűek, így az ölük is minden bizonnyal kisebb ennél; tehát a mérce hozzávetőleg 1,7 méter hosszúságú lehet. Az öl kimérése során ráadásul mindig annak az embernek a kartávolságát veszik alapul, aki a házat készíti, illetve, ha ez utóbbi a sajátjánál nagyobb ölet szeretne alapul venni, azaz nagyobb belmagasságra vágyik a házában, kívánsága szerint egy magasabb ember (nagyobb) ölét veszik alapul. Ezt magam is láttam: egyik szomszédunk, mpoaq Ing, házigazdám, mpoaq "loan ölét vetette le a saját házához. Mindezen ingadozások és pontatlanságok kiküszöbölésére a továbbiakban - biztonság okáért - a „hivatalos" 1,8 métert fogom számolni egy ölre.

A brúk általános véleménye szerint egy házoszlop (tanul) teljes hossza (azaz magassága) 2,5 öl (achoang), vagyis 4,5 méter. Ezen belül a ház belső magasságát I öl + 4 ujjnyi távolságként adták meg: ezt mérik ki az említett mércével, hozzáadva az ölhöz a 4 ujjnyi (kb. 7 cm) plusz távolságot. Vagyis a ház belső magassága nagyjából 185 centiméter körül járhat. Ez azonban valószínűleg túlbecslés: bizonyíték rá, hogy 176 centiméteres testmagasságommal számos házban rendszeresen bevertem a fejemet a keretgerendákba (tanoáp), illetve, hogy általában csak görnyedten tudtam járni a házakon belül. A valóságos belmagasság így inkább 175 centiméter körül lehet. Ha ezek után a 4,5 méteres oszlopmagasságból leszámítjuk a 175-185 centiméteres belmagasságot, plusz levonunk még az oszloplyukak mélységére kb. 80 centimétert,19 185 centiméter marad a padlás részre és - cölöpházról lévén szó - a padlószintnek a földtől való távolságára. Vagyis mindkettő magassága nagyjából egy-egy méter körül lehet, illetve ezek a méretek egymás rovására kissé eltolódhatnak.

A belmagasság után lássuk most a ház egyéb méreteit! Két egymással szemben álló oszlop távolsága kiadja a ház szélességét (piang). A két oszlopot összekötő keretgerenda (tanoáp) hossza változó: ha két öl, azaz nagyjából 360 centiméter, a ház már „nagynak", vagyis széles17 A brú mértékegységekhez lásd VARGYAS Gábor 2001.

18 A metrikus mértékegységek használata óta az öl használata Európában és Magyarországon megszűnt. Egyedül az angolszász országokban dívik még, de ott is leginkább a tengerészeti mélységmérésre korlátozódik. A ma elfogadottnak számító „nemzetközi öl” (international fathom) 1,8288 méter.

19 Az egyik legnagyobb általam mért oszlopmélység I 15 centiméter volt.

351