Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

VARGYAS GÁBOR: Részletek egy virtuális brú házmonográfiából. Alaprajz, méretek, nyílászárók, a ház felállítása

alsókontyos (ka[n]dal, ka[n]dong?)" vagy íves kontyos záródású (pül ving) lehet. Ezek a természetes alapanya­gokból (fa, bambusz, lián, pálmalevél, fűfélék stb.), egyet­len szög vagy más fém kötőelem (ácskapocs, drót) fel- használása nélkül fel/összeállított, „idegen”, azaz vietna­mi „építész”-specialista közreműködése nélkül, kizáró­lag a brúk hagyományos tudására alapozva készült épü­letek látszólagos „egyszerűségük” ellenére is technikai szempontból rendkívül szellemesek, a környezethez jól alkalmazkodnak, és kényelmes, biztonságos, illetve főleg egészséges lakhelyet nyújtanak a benne lakóknak. Egye­düli hátrányuk, hogy a természetes anyagok viszonylagos romlandósága miatt nagyjából tíz évenként javítani vagy teljesen újjáépíteni kell őket. Ilyen alkalmakkor a teljes falu mozgásba lendül, hisz általában a falu nagy része egy­szerre épül, következésképp egyszerre is öregszik el és szorul tatarozásra, ráadásul a házak építése amúgy is ka­lákában történik. Egy ilyen esetnek köszönhetem, hogy 1988. július vége és szeptember eleje között számos ház részleges vagy teljes újjáépítését figyelemmel kísérhettem. Az alaprajz Vegyük a legegyszerűbb esetet, egy egyosztatú, mind­össze három oszloppáros („keretállásos”)12, azaz hat osz­lopos házat! p---------- ö T3 2 3 5 1 4 6 Q_____________£2____________d 2 .a rajz. Egyosztatú, három oszloppáros (keretállásos) ház alaprajza az oszlopok számozásával. Az oszlopok (tanül) mindegyikét külön-külön névvel nevezik meg: 1. tanül yTang = a yTangok oszlopa, ahova a házioltá­rokat (yTang) teszik fel 2. tanül (ka)dóp kéng (n)tiah (oszlop + lent+széle vala- minek-l-külső [szoba]) = kb. „a [külső] helyiség alsó oldali szélső [sarok] oszlopa” 3. tanül (ka)ddp mpáng dT (oszlop + lent+középső) = alsó oldali középső oszlop 4. tanül p&ng mpáng d?" (oszlop 4-fent 4-középső) = fel­ső oldali középső oszlop I 5. tanül lók king klóng (oszlop+ ?+széle vminek+ belső szoba) = a [belső] helyiség [a yTangokka\ átló­san szemben lévő fő] oszlopa 6. tanül p&ng kéng klóng (oszlop 4-fent 4-széle vmi- nek-l-belső szoba) = a [belső] helyiség felső oldali szélső [sarok] oszlopa. [Ha ez utóbbira ráerősítik a porceláncsészék tartóállványát (chcrah? tangan), akkor az oszlop neve tanül chaahf?)-ra változhat.] A fenti megnevezésekből rögtön látható, hogy a ház egy eszmei felező vonal mentén hosszában két részre oszlik: egy, a bejárat felőli „alsó” és egy vele szemben lévő „fölső” részre.13 Az is kiviláglik, hogy a ház átlójában lévő, I 4-5. számú oszlop a két legfontosabb az oszlopok közül: azoknak van egyedül nem körülíró-leíró, hanem saját megnevezésük - még akkor is, ha a lók kifejezés ér­telme jelenleg nem világos a számomra. Az I. oszlop ar­ról kapta a nevét, hogy onnan indul a házioltárok (yTang) sora;14 az 5. oszlop mindig a „belső” helyiség (a „kony­ha”) vele átlósan szemben lévő sarokoszlopának a neve. Az oszlopok számozása (azaz megnevezése) úgy megy, hogy a yiangoktól indul, de aztán a lenti oldalról folyta­tódik minden alkalommal, vagyis a páratlan számok - az egyes-kettes oszloppár kivételével - mind az „alsó olda­lon” vannak, a párosak pedig a „fentin”. Az oszlopok fel­állításakor először mindig a „belső helyiségbeli” („kony­hai”) oszloppal kezdik, s utána állítják fel sorban a többit. A kérdés valószínű ideológiai okára itt most nincs helyem kitérni. Amikor több generáció lakik együtt, azaz gyermekek is vannak, vagy esetleg a nagyszülők és a szülők egy fedél alatt élnek,15 tehát megnő a házban lakók lélekszáma, ál­talában beteszik a válaszfalat (sakát), ami a házat kétosz- tatúvá változtatja. Ha a ház egyből kétosztatúnak épül, a hossza is nagyobb szokott lenni, azaz ilyenkor már álta­lában nem három, hanem négy oszloppár (nyolc oszlop) van benne. Ez az oszlopok megnevezésének részbeni megváltozását is maga után vonja: az I -2. ugyanaz ma­rad, a 3-4. neve tanűl mpáng (ka)döp/pöng [oszlop4- közép4-lent/fent]), az 5-6. a tanűl sakát (ka)d&p/pdng lesz, jelezvén a választófal (sakát) melletti térbeli helyét, a 7-8. változatlan, azaz megegyezik az egyosztatú ház 5­6. számú oszlopaival. Még nagyobb ház esetén, ha öt oszloppár, azaz tíz oszlop van benne,'6 az I -2. neve változatlan marad, a 34­4. illetve az 54-6. pár oszlopai egymással azonos nevet fognak kapni (tanűl mpáng (ka)döp/pöng [oszlop4-kö­zép 4-lent/fent]), tehát megismétlik az előző változat 3-4. oszlopainak a nevét, utána a 74-8. lesz a „válaszfal” mel­I I Jóllehet a brú szavak átírását a rendelkezésemre álló szótárakból (VLTÖNG HLTU LÉ 1997: HOÄNG TŰÉ 1986,) minden esetben leellenőriztem, nem minden általam ismert szó található meg bennük. Ilyenkor, mivel pontos fonetikai jelölésükben nem vagyok biztos, a dőlt betűvel jelzett brú szó után kérdőjelet használok. A [] zárójel az „n" infixumos variánsát jelzi a szónak: sok esetben így is, úgy is ejthetik. 12 Két oszlop (tanűl) és a rájuk keresztbe erősített keretgerenda (tanctap) ad ki egy „keretállást”. Az építészeti szakzsargonban kevésbé járatos néprajzos olvasóközönség számára mégis megtartottam az „oszloppár” kifejezést. 13 Ehhez és az ebből következő mozgásirányokhoz a házon belül lásd VARGYAS Gábor 2002. 14 Brú nyelven a természetfeletti lények általános nembeli megnevezése yTang, vagyis ugyanavval a szóval nevezik meg a „szellemeket” és a szá­mukra otthonul szolgáló oltárokat. 15 Erre leginkább akkor kerül sor, amikor az egyik szülő megözvegyül és/vagy nagyon megöregszik. 16 Ennél nagyobb házat soha nem láttam. 350

Next

/
Oldalképek
Tartalom