Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: Présház és ember
17. kép. A pince szüreti ebédre terítve. (H. CSUKÁS Györgyi felvétele, 2014) 18. kép. A délutáni megérdemelt pihenő. (H. CSUKÁS Györgyi felvétele, 2009) Szüretkor a családnak még a legtávolabbra szakadt tagjai is összejönnek. A szüret időpontját jó előre meg kell hirdetni, hogy a szabadságolások, a külföldi rokonok útlevelei rendben legyenek. A rendszeresen megjelenő rokonokon, barátokon kívül mindig akadnak új vendégek is, kíváncsi lakótársak, kollégák, a fiatalok egyetemi társai, barátai, így a szüreti társaság mindig erősen nemzetközi. A létszám 40-60 fő közt ingadozik, közülük 10-15 gyerek. A szüretelők legállandóbb csoportja, 6-8 fő, már napokkal előbb megérkezik, hogy kimossa, előkészítse a szüreti edényeket, hordókat. A padlás ilyenkor éjjeli menedékhellyé válik. A nők elsősorban az ő ellátásukról gondoskodnak és a szüreti ebédet, terítést készítik elő. A szüret napján érkezőkkel kiegészülve, kora délutánig többnyire sikerül leszedni a szőlőt. A darálók, préselők mindig kicsit elmaradnak a szedőktől, mivel a gyerekek semmiképpen sem akarnak az előbbi munkálatokból kimaradni. Közben az üstben fő a gulyás, egy másik külső főzőhelyen a pásztor tarhonya. Mivel a pincében legfeljebb 20-25 ember tud asztalhoz ülni, a lugas alatt és a diófa alatt is állítunk fel alkalmi asztalokat. A süteményeket a vendégek hozzák. Az ebéd utáni időszak már a pihenésé, beszélgetésé, a gyerekektől hangos az egész környék. Estére megint csak hatan-nyolcan maradnak, akik a szüreti eszközök elmosását, a rendrakást végzik. Ilyenkor készül az üstben az ürmös alapanyaga, a hosszan melegített, besűrített must is. A további munkálatokat a családfő már két-három családtaggal, baráttal végzi. Az évek során teljes összhang alakult ki köztük, mindenki tudja a dolgát, ahogy minden alkalomnak megvan a hagyományossá vált étrendje is. A fejtés, metszés idején rendszerint fűteni kell. A délben befűtött szemeskályha estére már ontja a meleget. Ilyenkor a konyhai sparhertbe is befűtünk, nagy fagyok idején pedig a pincehelyi jancsi kályhát is megrakjuk. A biztonság kedvéért azért kaptunk egy butángázzal üzemelő hordozható kályhát is arra az esetre, ha a padláson is aludnának. A gyümölcsfák ültetése, metszése, permetezése, a terület kaszálása, a fű nyírása ugyancsak rengeteg feladatot ad. A Szentantalfai hegyközség, melynek tagjai vagyunk, rendszeres információkat küld interneten a várható szőlő- és gyümölcs-kártevőkről, az ajánlott védekezésről. Budapestről azonban nehéz időben elvégezni a szükséges munkálatokat. így egyre gyakoribb, hogy az egyébként szépnek ígérkező termés nagy részét valamilyen kártevő vagy betegség elpusztítja. A madár vagy darázs csipkedte, rózsabogár rágta gyümölcs is hamar elrohad, ha azonnal nem dolgozzák fel. 19. kép. Mandulaszüret. (HAADER Lea felvétele, 2012) 235
