Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: Présház és ember
A szőlő művelését főként napszámosok végezték. Az 1918-ból és 1919-ből fennmaradt listák szerint ugyanazt az öt férfit fogadták fel metszésre. A halomi szüretelők névsorát is ismerjük: a hat-hét nő és egy-két férfi ugyanazokból a családokból került ki, akik az egyéb napszámos mezőgazdasági munkákat is végezték. A szüreten minden bizonnyal a gazdák mellett rokonaik is részt vettek. Talán egy ilyen alkalommal karcolhatta be Sárffy Károly a nevét a szobai ablak egyik ólomkeretes ablakszemébe. A zöld szemeskályhával fűthető szoba hosszabb kinn tartózkodást is lehetővé tett a Kis-Dörgicsétől távol fekvő szőlőben. Arra vonatkozóan, hogy az Ausztriába irányuló borkereskedelem megszűntével hogyan értékesítették a bort, sem adatközlőink, sem a fellelt iratok, feljegyzések nem nyújtottak információt. 2. korszak: a présház, mint lakás és menedékhely All. világháború befejezése nem hozott megnyugvást az özvegyen maradt, akkor már 60 éves Schandl Lajosné Sárffy Gizella életében. A háborús nehézségek miatt már 1943-ban haszonbérbe adta felső-dörgicsei földjeit. 1946-ban megkezdődött a Földhivatali Bizottság vizsgálata, amely azt volt hivatva bizonyítani, hogy a Schandl- féle birtok úri birtok, így elkobzandó. A népi szervek képviselői előadták, hogy özv. Schandl Lajosnénak a kis-dör- gicsei és felső-dörgicsei 141 hold 715 négyszögöl ingatlanon felül Csicsón mintegy 3 kát. hold ingatlana van, melynek nagy része szőlő, Mencshelyen pedig 2 kát. hold földje, melyből mintegy 1200 négyszögöl szőlő. A szőlő ingatlanokat ötszörösen számítva, Schandl Lajosné ösz- szes ingatlanát mintegy 170 holdra becsülték. 1949-ben az a véghatározat született, hogy a Schandl-birtok 100 kát. holdon felüli részét megváltás címen igénybe veszik. Indoklásképp arra hivatkoztak, hogy „az ingatlanokat Sandlné és férje nem a maga kezemunkájával művelte, hanem cselédekkel, napszámosokkal dolgoztatta meg, enél- fogva igénybevételt szenvedő parasztbirtokosnak nem tekinthető.”19 Schandlné hiába írt kérvényt a Felső-Dörgi- csén elkobzott szántók és erdő visszaszerzésére, nem járt sikerrel. A beszolgáltatások, majd a kuláküldözések időszaka még nagyobb megpróbáltatások elé állította. A falubeli idős emberek ma is rettenettel idézik vissza az akkori idők szenvedéseit, a visszaéléseket, túlkapásokat, teljes kiszolgáltatottságukat. Mindez Sárffy Gizellát még fokozottabban sújtotta, hiszen ő volt az egyetlen földbirtokosnak minősített személy a faluban, földigénylő pedig sok jelentkezett. A kulákokra vonatkozó törvények életbe lépésével minden földjétől megfosztották, nagyrészt a tőle elkobzott földeken alakult meg 1950-ben a dörgi- csei termelőszövetkezet. Kiköltözni kényszerült a kisdörgicsei úri lakból, abban rendezték be a termelőszövetkezet központját.29 30 Sárffy Gizella előbb a közeli cselédházukban húzta meg magát, majd annak a kamrájában. Volt időszak, amikor a felső-dörgicsei cselédházukban lakott. Nem tudni, pontosan milyen megfontolásból költözött ki végül az agyagliki présházba, ahol évekig élt. Csak feltételezhetjük, hogy elsősorban a megaláztatások elől vonult el a szőlőhegyre, egyetlen megmaradt ingatlanára, ahol a szőlő művelését is szemmel tarthatta. A présház ettől kezdve az idős asszony lakásául is szolgált. A szobába zománcos asztali sparheltet állított, amelynek füstjét kályhacsövön a szabadkémény alá vezette. Amikor egy műgyűjtőnek eladta a szobában lebontott szemeskályhát, annak fűtőnyílását is befalaztatta. Feltehetően aprójószágot tartott, az istállóba ugyanis deszkából ólakat építettek. Szinte elképzelhetetlen, hogyan tudott az idős asszony víz nélkül élni a hegyen, hisz sehol a közelben nem volt kút. A megmaradt szőlő- területet továbbra is művelte, műveltette. Kutatásaink alkalmával több olyan, 1945 előtt magas állami funkciót betöltő személy családtagjaival találkoztunk, akik présházukban rejtőztek el az állandó zaklatások elől. Az 1970- es, 80-as években már idős asszonyként is hordták, hordanák fel a hegyre a présházhoz a vizet, tűzifát, s az eladott bor árából, vagy a szőlő egy részének értékesítéséből, megmaradt családi ékszereiket, értéktárgyaikat is eladogatva fizették a napszámosokat, akik a szőlőt gondozták. A legújabb kutatások is rámutattak a Balaton menedékhely-szerepére a különböző történeti korszakokban.3' Sárffy Gizella még 81 éves korában is művelte az agyagliki présház mellett meghagyott szőlejét, megtaláltunk ugyanis egy 1967-es értesítést a présháznál tartandó borkészlet ellenőrzésre. Ezeket az éveket unokaöccsei, a szőlő és pince örököseinek elbeszélése alapján rekonstruálhatjuk, noha arra már ők sem emlékeztek pontosan, mikor költözött ki Gizi néni a hegyre. Akkorra a 3 holdnyi terület már I holdnál kisebbre zsugorodott, háztáji földként ugyanis csak 800 négyszögöl szőlőt tarthatott meg. A pince feletti parcellát rokonai segítségével, napszámosokat is alkalmazva műveltette. Egy ideig vele lakott férje unokaöccse, aki segítette. A permetezést rendszerint unokaöccsei végezték.32 Minthogy ők Akaiiban, illetve Veszprémben laktak, és értelmiségi pályán dolgoztak, az egyéb munkáknál csak annyiban tudták idős rokonukat segíteni, hogy napszámosokat hívtak, vittek a szőlőbe metszésre, kötözésre, kapálásra, szüretre. Főként juhfark szőlőt termeltek. 75 sor szőlő tartozott a pincéhez, soronként 43 tőkével. A szőlőt hagyományos módon művelték. Egyik adatközlőm úgy emlékezett, hogy kezdetben még karózva sem voltak a 80 cm sortávol29 Vmlt. XXIV 201. b. Kisdörgicse. Jegyzőkönyv, felvéve 1949. jan. 14-én Schandl Lajosné ingatlanának igénybevétele ügyében. Az Országos Földhivatal 282746/1947. II. I .sz. rendelvényével elrendelt, 1949 I. 14-én foganatosított eljárás alapján meghozott véghatározat. 30 KAZAL Gábor é.n. 23.; TÚRÁI Lajos 1987. 18-19.; LICHTNECKERT András 1990. 330-342, 354-355.; VERESS D. Csaba 2000. 311-326, 336-338. A kulák-üldözésekről, a kötelező beszolgáltatásról, a TSZ-szervezés valós körülményeiről érzékletes képet festenek a Balaton-fel- vidéki településekről megjelent falumonográfiák. A kisdörgicsei „kastélyra” vonatkozóan: SZNM MNÉA-A 2201/1-3, 3 1-32. 31 SCHLEICHER Vera 2012. 154. 32 Legközelebbi rokonai édesanyja, Földi Eszter első házasságából származó féltestvérének unokái voltak. 230
