Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BERECZKI IBOLYA: Menekülés Székelyföldről - 1916 tragikus erdélyi eseményeiről a frontról küldött levelek és tudósítások tükrében
lentés és a História Domusban tett bejegyzés örökítette meg a visszatérés után vonaton, szekereken és részben gyalog zajlott menekülés körülményeit és a közben elszenvedett károkat, amelyek jelentős része a román csapatok gyors visszavonulása során keletkezett, s a helyben maradt lakosok egy részének internálásával is járt. 17 Eközben azonban egész Magyarországot megrázta a civil lakosság főként Székelyföldről, majd Brassó és Nagyszeben környékéről elindult, részben a vasútvonalakat lekötő, szervezett, részben pánikszerű menekülése, amely még a vasúti forgalmat is szinte megbénította, ezzel például lassítva a magyar és német katonai erők térségbe történő szállítását. Az eseményekről egyidejűleg tudósított az országos sajtó, és történeti szempontból forrásértékű közlemény is készült röviddel a történtek után.18 A téma iránti érdeklődés napjainkban is meghatározó, számos tanulmány jelent meg az utóbbi évtizedekben, s most, a centenáriumi évforduló kapcsán ugyancsak, a menekülésnek és hatásainak a civil lakosságot érintő eseményeiről, majd a befogadás körülményeiről. Ugyanakkor a visszaköltözésről, a mindennapi életbe való visszatérés nagy nehézségekkel járó folyamatáról viszonylag kevesebbet tudunk.19 Pozsony Ferenc tüzér, a 37. Tábori Tarackos Ezred20 4. ütegének katonája 1916 júliusában Volhíniában, Nyugat-Ukrajnában, a keleti fronton harcolt, július 3 l-én írt, és Zabolára augusztus 12-én érkezett levelében így ír: „...Hát othon mi újság valamit nem hallani Romániáról hogy mit akar és a békéről beszélneke nagyban már, itt mi nagyban beszéllűnk, mer mindenki is várja már hogy jöjjön aza nap... ”21 Szerettei és szülőföldje iránti aggodalma fokozódott, s néhány nappal a harcok megindulása előtt, 1916. augusztus 21-én írott levelében a következőket olvassuk: „... csak mindég rátok gondolok hogy mily rósz lenne az ha szülő földemen is harcok lesznek a mi elég sajnos lenne a föld népére nézve Erdélyben, de azér nem kel meg ijedni lesz a hogy lesz a leg nyugottabban kel bevárni mindent ... Csak ha már hallanám hogy szülőföldemet is ellenség dúlja itt nem lenne kedvem tovább harcolni szeretnék akkor saját hazám védelmére menni mer ott meg halni is szívesebben hal meg az ember mind itten idegen országban, itten most elég nyugott a helyzet nincsenek harcok valameddig tart. írod Vilma hogy a mit képes lapot kiültem meg kaptátok és a mit azon láttok szép tornyokból szettéke le a harangot leszették bizaszt és írod te is hogy nálunk is le szették az nem újdonság a határ széleken mindenütt leszették és azért hogy ha hamarjában be törne az ellenség hogy ne vigye el magával mer Galíciából nem szedték volt le és a muszka le szedte... ”22 Bár testvére, Vilma, Ferenc tüzérnek küldött levelei elvesztek, a sorokból mégis kiderül, hogy Erdélyben a templomi harangok leszedése is megtörtént azok védelme érdekében. VASS Erika kutatásaiból tudjuk, hogy minderre írásos feljegyzés is van Hunyad megyéből. A rákosdi református egyházközség jegyzőkönyvének 1916. október 22-i bejegyzése szerint: „... augusztus 28án a vad oláhcsorda betörése miatt, mint a megye több községe, úgy Rákösd község is hivatalosan ki lett ürítve. Menekülnie kellett minden magyar lakosnak, hogy életét megmentse... A menekülés ideje alatt egyházközségünknek 3 harangját - egy nagyobb és két kisebb - nehogy az oláh ellenség kezébe kerüljön, a mi honvéd tüzéreink elvitték s így egyházközségünkben is az istentisztelet tartása és temetkezéskor több ideig harangszó nélkül történtek. ”23 Ferenc tüzér frontról írt levelei sorában hosszú csend következett, valószínűleg a román betörés következtében is a küldött levelei elveszhettek, mert augusztus 21 -e után következő, megmaradt, Lwowból (Lemberg) írott lapjának kelte 1916. október 19-e, címzettje pedig húga, Pozsony Vilma, akinek átmeneti lakóhelyéről, Szarvasról csak a levél címzéséből szerzünk tudomást: „Czim: Szépreményü Pozsony Vilma urlánynak Deák malom utca II dik kerület 380. sz Szarvas Békés vm Ezen lapomat útból írom haza felé megyek ha majd meg érkezem többet Írok. viszont Üdvözlöm Bene Julikát és Annust csókollak szerető testvéred Pozsony szakaszvezető”. Ugyanezen a napon írott másik lapjában az otthoniak iránt érzett aggódása nyilvánul meg: „Sokszor gondolok Rátok de hiába Üdvözlöm az öszes Rokonokat a kikkel egygyüt vagy Isten veled m. sz. testv. Ferenc” Következő, pár soros üzenetét október 23-án, már a keleti frontról Erdély felé tartva írta: ..... mos[t] jelenleg Dés.nél vagyok ez egy város írjál meg m indent hogy hogyan volt a menekülés és anyámról is ha tudsz... ”24 A Szarvas és vidéke című újság - a Magyarországon megjelenő központi, megyei és helyi lapok gyakorlatához igazodva - számos tudósítást közölt a menekültek befogadásáról, közzétette az egymást kereső, szétszóródott 17 Takács Károly Csík megyei református körlelkész 1916. október 30-án, Hajdúböszörményből írott jelentése részletesen összefoglalja a menekülés és a debreceni befogadás körülményeit, amelyet teljes terjedelmében idéz FORRÓ Albert, írásában megadva a jelentés eredeti lelőhelyét is: Erdélyi Református Egyházkerület Gyú'jtőlevéltára, Kolozsvár. Igazgatótanács Levéltára. 1/63/1916. Oláhország rablótámadása folytán menekülni kényszerültek jelentéseiről és kapcsolatos intézkedésekről. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/20IO/ro/csiki_ 2009_regeszet/pages/007_Forro_Albert.htm (Letöltés ideje: 2017. március 8.) TÓTH László 2016. 18 PILISI Lajos 1916., 200S. A betörést követő atrocitások leírásával kapcsolatban azonban NAGY Szabolcs jelzi, hogy a szerző újságíró, s a történteket túlzó hangsúllyal mutatja be. NAGY Szabolcs 201 1. 315 19 Többek között KÁDÁR Béla-SARBÓ Vilmos 1927., BUCZKÓ József 201 I., CSÓTI Csaba 1999., CSÓTI Csaba 1999a., CSÓTI Csaba 2003., Veres Emese-Gyöngyvér 2008., KOCSIS Lajos 2003., TÓTH László 2016. VASS Erika 2016. 184-186., GIDÓ Csaba 2016. 20 Az ezred történetéről készült album 1918-ban: https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MEVH_Alakulat"lört_060/?pg=0&layout=s 21 POZSONY Ferenc 2016. 318. 22 POZSONY Ferenc 2016. 320. 23 VASS Erika é.n. 244. 24 POZSONY Ferenc 2016. 322., 323., 324. 191
