Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)

BERECZKI IBOLYA: Menekülés Székelyföldről - 1916 tragikus erdélyi eseményeiről a frontról küldött levelek és tudósítások tükrében

volna elérniük, hogy utána két irányból is kijussanak a magyar Alföldre. Erre jó esélyük volt, mivel 1916 nyarán az osztrák-magyar hadvezetés habár számított a románok támadására nem rendelkezett jelentős haderővel Erdélyben. Mindössze augusztus elején érkezett Arz osztrák gyalogsági tábornok Erdélybe, hogy az ott állomásozó és a galíciai fronton óriási veszteségeket szenvedő divíziók életben maradt és pihenni Erdélybe küldött legénységéből megszervezze az I. osztrák-magyar hadsereget. A hadüzenet és a támadás bekövetkeztekor a 369 teljes hadilétszámú román támadó zászlóaljjal és 840 ágyúval szemben Erdélyt mindössze 31 és egynegyed zászlóalj, 15 bányász- és hadtáp- zászlóalj, 10,5 lovasszázad és / 9 tüzér üteg védte. ” - foglalta össze a történteket FORRÓ Albert RAFFAY Ernő munkája nyomán.9 10 11

A főként Székelyföldet sújtó hadműveletek kezdetétől a magyar állam által kezdeményezett gyors menekítés, de főként spontán menekülés indult meg. „A belügyminisztérium Csík és Maros-Torda vármegye menekültjeinek Hajdú és Szabolcs vármegyét, a háromszékieknek és az udvarhelyieknek Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét, a szebenieknek és az alsó-fehérieknek Bács-Bodrog vármegyét, a brassóiaknak és a nagy-küküllőieknek Torontói vármegyét, a fogarasiaknak Csanád vármegyét, a kis-kükül- lőieknek Csongrád vármegyét, míg a hunyadiaknak és a krassó-szörényieknek Arad vármegyét jelölte ki ideiglenes tartózkodási helyként. ”'° A közlekedési nehézségek miatt sokan rokonaiknak kerestek menedéket, így Budapest, Komárom, és az ország sok települése vált befogadó helyszínné." Az útra keltek létszámáról nem tudunk pontos adatokat, szélsőséges eltérést mutatnak az adatok. 200-500 ezer fő között vannak a becslések.12 A menekültek befogadása, ellátásuk biztosítása az állami intézkedések mellett elsősorban a helyi közösségek áldozat- vállalása révén történhetett meg.13

A 420 ezer főre becsült létszámú román csapatoknak rövid idő alatt kellett a Maros vonaláig eljutniuk, és a kis létszámú magyar haderő kezdetben pusztán a behatolás lassítását célozhatta meg, így a kezdeti napokban román megszállás alá került Brassó, Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely, majd szeptember 6-án foglalták el Csíkszeredát, szeptember 15-én harcok folytak Perozsény- nál, 15-én Székelyudvarhely körül.14

A központi hatalmak az egységes német hadvezetés alá került alakulatok összevonásával, Erdély védelmére rendelésével gyors eredményeket értek el a betörést követően. A magyar és német katonai sikerek nyomán a román csapatokat rövid időn belül visszaszorították, sőt, határozott, nagyerejű támadással az elfoglalt területeket nemcsak felszabadították, de Románia jelentős részét is elfoglalták. A szeptember I -jén elindított hadműveletek során a Dobrudzsa irányából érkező bolgár-német egységek már október 10-én bevonultak Constantába, december 6-án pedig Bukarestet is elfoglalták az August von Mackensen vezette szövetséges haderők.15

A harcok során Erdély számos városa, így Csíkszereda, Brassó, Nagyszeben szenvedett károkat. A román hadsereg pusztításainak mértékéről eltérőek a vélemények. Míg a román területszerző szándék egyértelműen az elfoglalt vidékek gazdasági értékeinek megtartását célozta, a korabeli magyar sajtó nagy terjedelemben számolt be a károkozásról, mind gazdasági, mind emberi értelemben, s a menekülők között magyarokat, szászokat egyaránt felsorol.16 Számos egyidejű egyházi forrás, je9 „A román hadsereg egységeit már 1916 nyarán a Kárpátok előterébe vezényelték, ahol a hadüzenet idején a négy hadseregbe szervezett hadosztályok a következő módon helyezkedtek el: Észak-Moldvában Constantin Prezan tábornok vezetése alatt a három gyaloghadosztályt és egy lovasdandárt magába foglaló Északi vagy 4. hadsereg állomásozott, amelynek csapatai a Tölgyesi-, Békási-, Cyimesi, Uz- és Ojtozi-szorosokon hatoltak be Erdélybe. A Cráiniceanu tábornok vezette 2. hadsereg a Bodzái-, Tömösi- és Törcsvári-szorosokon át támadott, míg az I. hadsereg Culcer tábornok irányításával a Vöröstoronyi-szoroson át hatolt be Dél-Erdélybe." FORRÓ Albert idézi: RAFFAY Ernő 1989. 142. http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data /kulhoni_magyarsag/20l0/ro/csiki_2009_regeszet/pages/007_Forro_Albert.htm. (Letöltés ideje: 2017. március 9.)

10 A honvédelmi miniszter szigorúan bizalmas átiratában közli, hogy a belügyminiszter elrendelte a Romániával határos vármegyék 17-55 éves férfi lakosságának eltávolítását és nyilvántartásba vételét, amit az 1916. augusztus végén bekövetkezett román betörés indokolt. Közli továbbá, hogy az egyes vármegyék kiürítését a „szükséghez képest" az ottani közigazgatási hatóságok rendelik el. MNL OL K 255-1916-5-17150. - Eredeti, gépelt leirat. Elektronikus változatban: http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:M7GHcFZAV3sJ:mnl.gov.hu/down load/file/fid/37558+&cd= l&hl=hu&ct=clnk&gl = hu&client=firefox-b (Letöltés ideje: 2017. március 8.)

11 KOCSIS Lajos 2003.

12 BETEGH Miklós erdélyi kormánybiztos az útra keltek számát I millió főre becsülte, és 206 ezer magyar, a Királyhágón átkelt menekültről írt. A szász és román menekülök többsége nem ment tovább Kolozsvárnál. BETEGH Miklós 1924. 82., VERES Emese-Gyöngyvér 2008. 61-62., FORRÓ Albert szerint több mint 200 ezer főről volt szó, PELLE János 500 ezer ember meneküléséről ír. PELLE János 2014. VERES Emese- Gyöngyvér jelzi, hogy a pontos számok azért sem állapíthatóak meg, mert a menekültek egy része a vonatok túlzsúfoltsága miatt is főként szekéren utazók közül került ki, s meg sem érkezett a kijelölt célállomásra, s nem folyamodott segélyért. VERES Emese-Gyöngyvér 2008. 61.

13 CSÓTI Csaba 1999a., BUCZKÓ József 2011., KOCSIS Lajos 2003., L. JUHÁSZ Ilona 2015. A szerző kutatásai előtt kevéssé volt közismert, hogy a felvidéki vármegyékben befogadott menekültek száma elérte 20 ezret, http://ujszo.com/napilap/szalon/20l5/06/27/erdelyi-menekul- tek-a-mai-szlovakia-teruleten (Letöltés ideje: 2017. március I I.)

14 FORRÓ Albert http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/ro/csiki_2009_regeszet/pages/007_Forro_Albert.htm. (Letöltés ideje: 2017. március 9.), RAFFAY Ernő 1989. 141., FRÁTER Olivér 2003. 19.

15 GALÁNTAI József 1980., BIHARI Péter 2014. valamint számos, Magyarország első világháborús történetét, benne a román betörés vonatkozásait bemutató összefoglalás.

16 Az események résztvevői főként a menekülés és a zűrzavar tragikus körülményeiről írtak: „A románok orvul indított támadása bombaképpen csapott le a mit sem sejtő határ menti magyar és szász lakosságra, amelynek még élénk emlékezetében éltek azok a rém- és gonosztettek, amelyeket az erdélyi románság 1848-ban a védtelen magyar lakossággal szemben elkövetett. Még nem mentek feledésbe az abdrudbányai, zalatnai és nagy- enyedi rémnapok. így elképzelhető a leírhatatlan rémület, amely a Jobbára aggokból, nőkből és gyermekekből álló határ menti magyarságot elfogta a váratlan román hadüzenet hírére, amely mindenfele futótűzként terjedt tovább." NAGYBACONI NAGY Vilmos H.n. elektronikus változatban: http://mtdaportal.extra.hu/books/nagy_vilmos_a_romania_elleni_hadjarat_l.pdf (Letöltés ideje: 2017. március 8.)

190