Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BERECZKI IBOLYA: Menekülés Székelyföldről - 1916 tragikus erdélyi eseményeiről a frontról küldött levelek és tudósítások tükrében
Bereczki Ibolya MENEKÜLÉS SZÉKELYFÖLDRŐL 1916 tragikus erdélyi eseményei egy zabolai tüzér frontról küldött levelei tükrében Cseri Miklóst köszöntve közös OTKA kutatási programunk1 keretében készült írásomat adom közre, amely elsősorban az 1916 őszén a Háromszékről elmenekültek sorsának alakulását, annak egy-egy momentumát követi nyomon korabeli napilapok témával foglalkozó közleményein, valamint Pozsony Ferenc zabolai tüzér haza írott levelein keresztül. A hírlapi tudósítások mögött - bár a háború propaganda céljai és módszerei is megfigyelhetők bennük1 2 - emberi sorsok, tragédiák húzódtak, amelyek a hadi eseményeknek a polgári lakosságra, az erdélyi hivatalos és egyházi, iskolai életre, a mindennapokra gyakorolt hatására is fényt vetettek. Mindezek feltárása egyik kitűzött célja volt a 2016 februárjában megkezdett kutatásunknak. A téma kiválasztásához nagyban hozzájárult, hogy az elmúlt év során Pozsony Ferenc néprajzkutató profesz- szorral együttműködve Üzenet a frontról. Ferenc tüzér levelei 1914-18 címmel időszaki kiállítást rendeztem a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Galériájában, és ugyanezen címmel a Skanzen Könyvek sorozatában közreadtuk a teljes levelezést is.3 Ferenc tüzér leveleinek egy része Vilma húgához (1898-1929) íródott, aki az or- baiszéki Zaboláról maga is menekülni kényszerült. Bár az ő általa bátyjának küldött levelek nem maradtak meg, mégis sok mindent megtudunk a menekülés körülményeiről, az otthon maradt édesanyáról, majd a hadi fordulat nyomán a faluba ideiglenesen beszállásolt magyar katonákról. Ferenc tüzér maga is részt vett a Tölgyesi szorosnál folytatott hadműveletben, s egy ideig a távoli Galícia helyett otthonától csak néhány napi járóföldre védte Magyarországot és egyúttal szűkebb hazáját is. 1916. augusztus 27. A Nagy Háború történetének szomorú napja a történeti Magyarország számára. Románia hadüzenetét, s a központi hatalmak elleni hadba lépését követően azonnal - egyes hadtörténeti források szerint még azt megelőzően - katonai alakulatok lépték át a magyar-román határt.4 Románia esetleges belépése a háborúba már 1914 júniusában a lehetséges forgató- könyv része volt, erre Tisza István miniszterelnök is felhívta a figyelmet. A német és a magyar hadvezetésben ugyancsak számítottak erre az eshetőségre, bár a hadi helyzet alakulása, a Bruszilov offenzíva és a VI. isonzói csata a magyarok számára nem tette lehetővé előzetesen a jelentékenyebb csapatösszevonást, miközben már román oldalon érzékelhetőek voltak a hadi előkészületek. Annak ellenére, hogy a korábbi hetek során a magyar sajtóban mind Románia átállása az Antant oldalára, mind ennek ellenkezője egyaránt a lehetséges fordulatok között szerepelt, az augusztus végi hadüzenet mégis váratlan és tragikus események kiindulópontjává vált. Az erdélyi román betörés hadtörténeti vonatkozásai széles körben ismertek, s a menekülés körülményeiről VERES Emese-Gyöngyvér 2008-as kötete5 után, néhány évvel ezelőtt tanulmányt adott közre NAGY Szabolcs, legújabban pedig TÓTH László témával foglalkozó műve látott napvilágot.6 Tudjuk, hogy Románia hadba lépésének elsődleges indoka a területszerzés volt,7 a román állam a későbbiekben határait a Tisza vonaláig kívánta nyugatra tolni. Tisza István miniszterelnök már 1914 őszén, majd 1916-os titkos tárgyalásai során is Románia számára kedvezményeket ígért, de a területi igényeket nem fogadta el. Románia és a négy antanthatalom 1916. augusztus 17-i bukaresti egyezménye elismerte Románia jogát Erdélyre, valamint Bukovina és a Bánság egy részére, amely Románia hadba lépését eredményezte.8 „A nagyszámú és friss román haderő megjelenésétől a központi hatalmak összeomlását és vereségét várták. A román csapatoknak rövid idő alatt a Maros vonaláig kellett 1 A tanulmány A nagy háború hatása és emlékezete a vidéki kultúrára című, K I 15873. számú NKFI (korábban OTKA) kutatási program keretében készült. 2 A témának az első világháború centenáriuma kapcsán az Országos Széchényi Könyvtár kiállítást és konferenciát szentelt. BERTENYI Iván, ifj.-BOKA László (szerk.) 2016. 3 Üzenet a frontról - Ferenc tüzér levelei 1914-1918. Időszaki kiállítás a Skanzen Galériában. Kurátorok: BERECZKI Ibolya és POZSONY Ferenc, valamint POZSONY Ferenc 2016. Mindkettő az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával valósult meg. A feldolgozásban csak érintőlegesen foglalkoztunk az erdélyi betörés és menekülés kérdésével. Köszönöm POZSONY Ferenc támogatását jelen publikáció témájának kiválasztásában. Háromszékről kisebb, egy romos ház padlásán talált levelezés elemzését olvashattuk korábban: DIMENY HASZ- MANN Orsolya 2007., illetve POZSONY Ferenc 2008. 4 PILISI Lajos 2005., NAGYBACZONI vitéz NAGY Vilmos 1923. 5 VERES Emese-Gyöngyvér 2008. 6 NAGYBACZONI vitéz NAGY Vilmos 1923. Elektronikus változatban: http://mtdaportal.extra.hu/books/nagy_vilmos_a_romania_elleni_had- jarat_l .pdf, valamint NAGY Szabolcs 2011., TÓTH László 2016. 7 GALÁNTAI József 1980., PELLE János 2014. www.hitelfolyoirat.hu/sites/default/files/pdf/13-pelle.pdf (Letöltés ideje: 2016. április 12.) 8 FORRÓ Albert http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/kulhoni_magyarsag/2010/ro/csiki_2009_regeszet/pages/007_Forro_Albert.htm 189
