Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
ARANYOS SÁNDOR: Gyűjteményi politika és gyűjteménymenedzsment a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban
A változás szele Hogyan strukturálja újra egy országos intézmény gyűjteményeinek szerkezetét, illetve azok felhasználását a fejlesztései érdekében? Mi az illeszkedés/változás kulcsa és indoka? A kortárs kapcsolatok, a nagyfokú rugalmasság, a probléma orientáltság, a társadalmi problémákra való reagálás és a provokáció nélkül nehéz megfelelő szinten működtetni egy muzeális intézményt napjainkban. Mint hangsúlyoztam, a „négy szereplő” mérföldkő az üzemelés terén, így az intézményeink vezetésének egyik sarkalatos pontja véleményem szerint a változásmenedzsment. A vezetéselmélet ezen ágával foglalkozó szakiroda- lom a változás fogalmi meghatározását nem definiálja - ezért törekedtem a változás egy több területet lefedő példájának szemléltetésére - viszont a típusaira kitérnek. Megkülönböztetjük az elsőfokú - morfostatikus - illetve a másodfokú - morfogenetikus - változásokat. Az előbbi esetben az adott rendszer vagy szervezet működési módját módosítjuk, míg a felépítése változatlan marad. Az utóbbi viszont a rendszer felépítésének az átalakítására fókuszál, a régi helyett egy új szerkezeti egység megteremtésére helyezi a hangsúlyt. A tipizálások nincsenek összefüggésben a kiterjedéssel, vagyis a morfostatikus is képviselhet holisztikus szemléletmódot, míg a morfogenetikus is koncentrálódhat csupán egy szervezeti egységre. Tehát a meghatározások arra fókuszálnak, hogy kilépünk-e a rendszer keretei közül, vagy abban maradunk.5 A korábban felvetett külső ingerekre mindkét verzió adhat válaszlehetőségeket összintézményi szinten. Hiszen az intézmények belső szervezeti átalakítása, igazgatóságok összevonása, megyei múzeumi hálózatok megszűntetése, vagy külön osztályok kialakítása (morfostatikus változás) ugyanolyan reakció, mint profitorientált tevékenységi körök működési szabályzatba emelése, vagy közalapítványok, civil szervezetek megalakítása intézményeink körül, amelyek segítik a hatékony működést (morfogenetikus). A Múzeum szervezeti egységeit tekintve, a célok elérése érdekben minden egyes osztálynak megvan az alapfeladata. Ebben a „leosztásban” a Gyűjteményi Osztály elsődleges kötelezettsége egy kiszolgálási feladatkör,6 ami a keretet meghatározza, viszont az ehhez hozzárendelt kötelezettségek alapvetően módosít(hat)ják a belső feladatleosztást, és a tudományos, ismeretátadási munkát. Ebben az értelmezésben, a Múzeum gyűjteményi feladatainak átalakítását egy morfostatikus változásként célzóm meg. Akár külön az osztály irányítási feladatainak tekintetében, akár mindezt igazgatósági, intézményi vezetési szintre emelve, rendkívül fontos hogy a változások kövessék a Múzeum célkitűzéseit, ezzel pedig biztosítsák a munkafolyamatok komplex elhelyezését a teljes feladatstruktúrában. Sarkalatos tényező a hatékonyság és az eredményesség megteremtése, az átalakulás folyamatos lekövetése, vagyis a komplexitás megalkotása.7 A skanzenológia és gyűjteményezés elveinek átalakulása Változási „kényszerek” napjainkban Az 1960— 1970-es években Magyarország gazdasági lehetőségei, a társadalmi és a kulturális igényei - mind makro, mind lokális szinten - olyan miliőt teremtettek, ami zöld utat adott a közgyűjtemények, és köztük a skanzenek magyarországi kialakulásának. Nemcsak helyi tanácsi szinten érezték ennek szükségességét, hanem a települések lakosságának körében is érezhető volt az igény a kulturális folyamatok feltárására, a múlt dokumentálására. Mindezt megerősítették a vidéki kultúrpolitikai törekvések, a múzeumi, közművelődési, műemlékvédelmi törvények által szabott lehetőségek. A kedvező folyamatok hatására egy múzeumi boom vette kezdetét. A sorra alakuló könyvtárak, tájházak, múzeumok, skanzenek, művelődési központok, művészeti alkotó műhelyek komoly hangsúlyt fektettek a közművelődés, a lakosság identitásának fejlesztésére, a különböző örökségelemek tudományos bemutatására.8 A határszéli megyékben létrejövő kulturális intézmények, a regionális szabadtéri néprajzi közgyűjtemények - a Sóstói Múzeumfalu, a Szennai Skanzen, a Göcseji Falumúzeum, a Vasi Skanzen, az Opusztaszeri Szabadtéri Néprajzi Gyűjtemény - és a tájházak közvetlen környezetében élők számára, a közigazgatási terület társadalmi, gazdasági zártságából való kitörést jelentett ez a kulturális progresszió.9 A szabadtéri néprajzi múzeumok mint speciális múzeumtípusok magukban hordozzák a szellemi, a tárgyi és az épített örökség hármasának komplex reprezentációs 5 PATAKI Béla 2014. 6 Az intézményen belüli feladatkör pontos meghatározását, munkám egy későbbi részében teszem meg. 7 „A menedzsment feladata az, hogy megbirkózzon a komplexitással. [...] A vezetés rendeltetése viszont az, hogy kezelje a változást. [...]. A fennmaradáshoz és az eredményes versengéshez nagymértékű változtatásokra van szükség [...], a több változás miatt pedig megnő a vezetés fontossága. A komplexitás és a változás kezelése két külön funkció, melynek ellátására a menedzsment, illetve a vezetés rendeltetett. Mindkettőnek feladata, hogy döntsön a szükséges lépésekről, létrehozzon egy olyan kapcsolatrendszert a munkatársak között, amely által képessé válnak a tervek teljesítésére KOTTER, John Paul 1999. 8 SZALAY Imre 1909-ben írt munkája pontosan szemlélteti a különböző kulturális intézmények küldetését, összehangolását, a közművelődés érdekében. „Minden vidéki múzeum rendeltetése: első sorban annak a vidéknek, amelyre működési köre kiterjed, történelmi múltját és jelenét, természeti gazdaságát feltüntetni s ez úton, nevezetesen pedig a vele kapcsolatos könyvtár segélyével, az általános közművelődést terjeszteni, a lakosoknak szőkébb hazájuk iránt érzett szeretetét s kegyeletét fokozni s közvetíteni a szellemi és anyagi vagyonosodás emelkedését. A múzeum, mai felfogás szerint, már nem ritkaságok s látványosságok halmaza, hanem tudományszakok szerint beosztott és szemléltetve oktató rendszeres gyűjtemény, amely ugyanazt a szolgálatot teszi, mint a könyvek az ismeretek terjesztésére, gyakorlati példákkal illusztrálva az illető területnek, amelyre kiterjed, történelmi, művészeti, iparos, néprajzi múltját és jelenét és természeti gazdagságait.’’ SZALAY 1909. 1-2. 9 VÖ. BERÉNYI Marianna 2016. I I 1-126., FÜZES Endre 2012. 305-314., CSERI Miklós 2009. 28^*8. 134
