Bereczki Ibolya - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 28-29. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2017)
BALÁZS-LEGEZA BORBÁLA: Torockó, a néprajzi sztár
Balázs-Legeza Borbála TOROCKÓ, A NÉPRAJZI SZTÁR1 Régóta zajló kutatások készítették elő a szentendrei Skanzen küszöbén álló Erdély épületegyüttes megvalósítását, amelyben természetesen helyet kap "lörockó is, mint emblematikus települése Erdélynek. Az ehhez kapcsolódó kutatás egy napjainkra kiható jelenségét mutatom be a következő néhány gondolatban. Milyen volt Torockó régen? lörockó különleges falu. Gyönyörű az építészeti öröksége: a műemléki védelem alatt álló falukép első pillantásra egyformának mutatja a fehérre meszelt, kétabla- kos, pinceajtós házakat. Közelről nézve azonban látható, hogy mindegyik más és más, építtetőiének saját ízlését közvetítik és egyedi vonalakat mutatnak a homlokzati díszítések. Különleges a háttérben magasodó természeti csoda: a Székelykő. Hegyoldalának vonala miatt egy rendkívüli természeti látvány is kapcsolódik hozzá: két kimagasodó sziklacsúcsa között a felkelő nap kétszer jelenik meg, először felbukkan a horizonton, majd eltűnik az első csúcs mögött, és utána újra kibukkan a két csúcs között az égen. Egyedi a népművészete: a zöld alapon festett virágmintás bútorok, a díszes, különleges népviselet, a kék és piros varrottasok díszpárnákon, függönycsíkon, és magán a viseletén is. Mindezeknek is köszönhető, hogy a település viszonylag korán a néprajzi érdeklődés fókuszába került. így történhetett, hogy már 1854-ben KOVARY László ekképp ír róla: „Nincs egy tája Erdélynek, mellyről többet írnak, s a festészek több képet adtak volna, mint ez, és valóban nincs egy tájunk, mellyet képek mellé leírni nehezebb volna. ”2 3 I. kép. Fő téri ház a Székelykővel (BALÁZS-LEGEZA Borbála felvétele, 2016.) 1 A kutatást részben az OTKA KI05556 számú pályázatának (Tradíció és modernizáció Erdély néprajzi képének változásában a 19-21. században. Alapkutatás folytatása a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Erdély épületegyütteséhez) támogatásával végeztem. 2 KŐVÁRY László 1985. 381. 3 A festészetéről, képzőművészetéről lásd: MURÁDIN Katalin-MURÁDIN Jenő 2012. 317
