Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: Gyimes népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében
építése. Másrészt munkahelyeket is teremtett: a vasút mellett fűrészüzemek létesültek, ahol a kivágott fákat fűrészelt áruvá dolgozták fel. A fizetés lehetővé tette környezetük tárgykészletének bővülését. A 19. század végén felvirágzott fűrésziparnak és vasútnak nagy szerepe volt a lakosság létszámának növekedésében. Gyimesfelsőlok, Gyimesközéplok és Gyimes- bükk területén 1850-ben 2.853 fő lakott, 1910-re ez a szám 11,652-re nőtt. 1941-ben 14.481, 1992-ben pedig 14.377 lakosa volt a három településnek.16 A fűrészüzemekkel összefüggésben felgyorsult a zsidóság beáramlása, számuk 1910-re elérte a 412 főt.17 Ez számunkra tíz életmód változása szempontjából lényeges. Egyik adatközlőnk említette, hogy 1918-ban született édesanyja egy zsidó családnál szolgált. Ez idő alatt megtanult többek között takarítani, főzni. A gyimesiek legföljebb krumplilevest ettek, de a zsidó családnál sokféle hús- és zöldséglevest fogyasztottak, illetve a libaételek voltak körükben népszerűek, ami a gyimesieknél nem volt jellemző. A gyimesi népi építészet a 18-19. században A korai betelepülés idejéből építkezésre vonatkozóan csak szórványos adataink vannak. így például a csík- szentmiklósi megyebíró 1772. évi perének irataiból tudjuk, hogy faházakat abban az időben is áttelepítettek, ráadásul az adat az interetnikus kapcsolatokra is rámutat: „Én az utrizált üdőben Csík Gyimesi Passuson lovas legény lévén... tudom, hogy a' Bükkből egy oláhnak házát le hozók Korcsoma háznak, és annak fel építésén jelen lenni én Fő Curator Szőts Péter Uramat soha sem láttam... ”18 ZAKARIÁS Attila 2005-ben egy 18. század végi gyi- mesbükki lakóház felmérési vázrajzát közölte19 20. A publikációból a datálás mikéntje nem derül ki. Az épület alapozása a talpgerendák alatt sarkokon elhelyezett nagy kövekkel történt, a falazata keresztfejes gömb boronafal, kívül-belül tapasztva, majd fehérre meszelve. A födémé bárdolt gerendás, felülről borított deszkafödém. A tető- szerkezete koszorúgerendákra illesztett egyszerű csün- gőereszes szarufás kialakítású. Fedése oldalanként hat sor rövid deszkafedés. Az épület alaprajzi elrendezése valóban archaikusnak mondható; a nyitott, fedett eresz alól a lakóhelyiségbe jutunk, melyből az eresz mögött elhelyezkedő kamra nyílik. Az épület bejárati oldalához a korábbi széles eresz alá egyszerű faoszlopos, vízszintesen futó mellvédkorlátos tornácot illesztettek. A gyimesi csángók népi építészetéről elsőként ORBÁN Balázs írt részletesen 1869-ben: „A csángóházak építészete is olyan, mint a csíkiaké, házaik fedélzete két oly magas, mint maga a lak; ennek éghajlati oka van, mert a magas, meredek fedélről a hó könnyebben lecsúszik, mint a csekély magasságú laposabb fedélről, már pedig e magas 16 ILYÉS Zoltán 2005. 47. 17 ILYÉS Zoltán 2005. 47. 18 BÁRTH János 2006. 30. 19 ZAKARIÁS Attila 2005. 9. 20 ORBÁN Balázs 1869. 79. hegyek közt nagy és hosszantartó zord tél szokott lenni; s kuptőrnek hivott kemenczéjükről nem lehet mondani, hogy melegítésre és kényelemre nézve czélszerüen lenne építve, a nagy tágas szoba ajtó felőli oldalán a padozat színvonalára épített négyszögü sütőkemencze van, ennek nyilata elé elkoptatott malom- vagy laposkő van vizirányosan helyezve, itt sütnek-főznek földig lehajló kényelmetlen, de nem épen szép-izlés elleni helyzetben a csángó nők. E kezdetleges tűzhely főiébe a sütőkemencze oromszélére fektetett, csol- nak alakú fústfogó van alkalmazva, mely a füst egy részét felfogva, a hiúba (padlás) vezeti, mig más része a szobában kóvályog. A kuptőrtetőnek párkányán tartja a gazdasszony guzsaját, orsóját s főző eszközeit, a gazda pedig pipáját, czifra keztyüjét télen, melyet virító szinü gyapjúból a hosszú téli napok munkátlan perczeiben, önmaguk horgonyoznak; egyáltalában a csángónak egész ruházata a háztól telik ki, idegen fényüzési czikkekre ők pénzt nem vesztegetnek. ”10 ORBÁN Balázs után a következő datálható adatokkal rendelkező tanulmány CS. SEBESTYÉN Károly munkája 1909-ből. Ehhez az időszakhoz kapcsolódnak GYÖRFFY István 1911 -ben Gyimesközéplokon készített fotói is. A Néprajzi Múzeum Fotótárában az F 13.358 leltári szám alatti fényképen középpontban ereszes házak láthatók, tapasztott, meszelt boronafallal, a tetőfedés dránica, a füstkivezetést a hosszanti tető közepén felpeckelt két-há- rom zsindely biztosítja. A háttérben nagyobb csűrök tetőzete figyelhető meg, és jól látszik a szabálytalan, esetleges telekbeépítés is. I. kép. A ZAKARIÁS Attila által publikált 18. századi lakóház 7
