Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)

SZŰCS BRIGITTA: Körösfői portékák. Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról

tartoztak például a festett fakanalak, ivócsanakok és a tordai pogácsák.25 JANKÓ János 1894-ben is szót emel az olcsó por­tékák ellen: az érdeklődő közönség a varrottasokat még mindig csak mint tarkaságot, csiricsárit, népiest (tehát hazafiast) fogadja be szalonjába és szobáiba s kritika nél­kül, de a nemesebb Ízlés igényei nélkül is veszi azokat össze, s ami jellemző, mert épen az előbbieket bizonyítja, minél olcsóbban. Én ezt az áramlatot gyűlölöm, mert meg­mételyezik vele a készítőknek, magának a népnek az ízlé­sét, elkorcsosítják vele a legszebb, legtökéletesebb formá­kat és motívumokat, s a mit az első tíz év halottaiból feltá­masztott, azt a második tíz év minden bájától, nemessé­gétől, sőt magyarságától megfosztja, s az üzleti, speculativ szellemnek feláldozza”. Közben GYARMATHY Zsigáné munkásságát dicséri a következő szavakkal: „a varrottas ipar fejleszthető a maga művészeti érdekében; ő nem vásári árut ad, hanem műdarabokat.”26 A második világháború után nehéz évtized követke­zett, a háziipar, a kereskedelem működése stagnált, köz­ben beszolgáltatási kötelezettségeknek kellett eleget tenniük a kalotaszegi embereknek. 1954-ben új szövet­kezet létesül, ebből alakul ki később az Arta Decoriativá Termelőszövetkezet famegmunkáló részlege is, amely 150 munkásnak adott megélhetést.27 Az 1960-as évek­ben lassan megindult az idegenforgalom, főként nyugat­német családok érkeztek Romániába a Fekete-tenger partjára nyaralni. Ennek következményeként 1975-ben Körösfőn majdnem 150-en igényeltek egyéni iparenge­délyt. Mindez azt jelentette, hogy a körösfői árusok az egész nyarukat a tengerparton töltötték, immáron új kínálattal, apróbb emléktárgyakat, szuveníreket, tehát a turisták igényeinek megfelelő árucikkeket forgalmaz­tak.28 A 20. század végétől a körösfőiek igyekeztek minden olyan várost, üdülőhelyet és rendezvényt felkeresni, ahol haszonnal tudták az árucikkeiket értékesíteni. Az 1989- es változás után tehát főként Magyarország, a román tengerpart, és néhány nyugat-európai ország, mint Hol­landia, Németország, Svájc vált a körösfői árusítás fő színterévé.29 Ezt a fajta kereskedői attitűdöt KELEMEN Réka dolgozatában utazó kereskedelemnek nevezte, amely a bevásárló turizmussal van összefüggésben.30 Ter­mészetesen mindez nem azt feltételezi, hogy az összes körösfői lakos, aki kereskedelemmel foglalkozik, az jel­lemzően utazik, mivel a falu jelentős része otthoni árusí­tással foglalkozik. Az 1990-es években még erőteljeseb­bé vált a faluban történő értékesítés, ezért külön bu­tikokat alakítottak ki a körösfői családok a lakóhelyiségek szomszédságában árusítás céljából. Mindez kapcsolatba hozható azzal, hogy az 1990-es évektől a szabad határ­átlépés miatt egyre többen utaztak Romániába, és ezzel párhuzamosan növekedett az érdeklődés Erdély iránt, így a személygépkocsival vagy busszal utazó turista majd­nem biztosan megállt Körösfőn az út menti bazáro- soknál. Ebben az időszakban alakult ki Körösfőn az áru­sítással foglalkozó kisvállalkozói réteg is. I.a kép. Táblajátékokat árusító körösfői az 1990-es években I .b kép. Körösfői üzletsor (SZŰCS Brigitta felvétele, 2014.) BALOGH Balázs 1998-ban érdekes tanulmányt kö­zölt egy fiatal körösfői házaspár kereskedelmi tevékeny­ségéről és életmódjáról, akik 1992-től foglalkoznak út menti standon való árusítással. A szövegből kiderül, hogy az 1990-es években egyre színesedett az árukészlet pa­lettája, nemcsak körösfői munkákat árusítottak, hanem más falvakból és vidékekről származó népművészeti jel­legű termékeket is. Továbbá megtudhatjuk, hogy az áruk beszerzése milyen összetett kapcsolatrendszert terem­tett meg a falvak között, illetve, hogy milyen életmódbe­25 TŐKÉS Irén 1989. 229. 26 JANKÓ János 2000. 7-8. A szöveg eredeti megjelenése: JANKÓ János 1894. 2879-2880. 27 KELEMEN Réka 2014. 8. Hivatkozik: SEBESTYÉN Kálmán 1994. 55-58. 28 TŐKÉS Irén 1989. 230. 29 KUSZTOS Tibor 2002. 6-7. 30 KELEMEN Réka 2014. 12-13. 71

Next

/
Oldalképek
Tartalom