Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
SZŰCS BRIGITTA: Körösfői portékák. Adatok egy kalotaszegi falu életmódjáról
li igények léphettek fel egy 20. század legvégén élő körösfői kereskedő család hétköznapjaiban.31 2002-ben KUSZTOS Tibornak32 jelent meg cikke a Kalotaszeg folyóiratban Régiónk magyarságának perspektívái a tradicionális háziipar példáján címmel, amelyben a következőképpen értékeli a 21. századi körösfői vegyes árukészletet: „Hamarosan kibővült a már korábban létező kereskedő réteg, amely a nyugati turisták mozgásával arányosan, azok ízlésigényeihez igazodva árudömpinget hozott létre. Mivel nem működik egy szakemberből álló zsűrizés, a textíliák közül eltűnt a fodorvászon, elsietetté vált a megmunkálás, elszegényedett a mintakincs. Sok esetben már géppel szegik be az eladásra szánt varrottasokat. Ugyanazt a portékát kínálja minden árus. A giccsek kavalkádja szédíti el a tájékozatlan turistát, s mivel közülük sokakat (főleg a nyugatiakat) Erdélyből elsősorban a Drakula-mesék érdeklik, hátborzongató faragott-festett figurák népesítik be az útszéli standokat. Kétségtelenül igaz, hogy az eredeti őstechnikával hímzett ősi minták olyan időigényes, pontos munkát követelnek meg, amelyet a kirándulásokon souvenirt gyűjtő turista nem fizetne meg. ”33 A következőkben a 2014-2015-ben megfigyelt körösfői jelenségeket, életmódbeli jellemvonásokat ismertetem, különös tekintettel a jelenkori körösfői árukészletre és megélhetési stratégiákra. I .d kép. Körösfői lakóház üzlethelyiséggel (SZŰCS Brigitta felvétele, 2014.) 31 BALOGH Balázs 1998. 207-214. 32 KUSZTOS Tibor, erdélyi református lelkipásztor. 33 KUSZTOS Tibor 2002. 7. 34 A. László született 1974-ben Körösfőn, foglalkozása asztalos. Műhelymunkával és kereskedelemmel foglalkozó család gyermeke, akinek nagyszülei és szülei is utazó kereskedők voltak. Apja szintén sakktáblakészítéssel, édesanyja pedig varrással foglalkozott a téli időszakokban, nyaranként pedig jellemzően az országban, főként Temesváron árusítottak, a rendszerváltozást követően pedig már Magyarországra is jártak kereskedni. A. Irén született 1973-ban Inaktelkén, foglalkozása háztartásbeli. Szülei és nagyszülei inaktelki származásúak. Apja, Gál János kőműves, anyja háztartásbeli volt, aki varrással szerzett kiegészítő jövedelmet a család számára. Irén édesapja nyugdíjba vonulását követően rendszeresen jár Budapestre inaktelki kézimunkákat eladni, olykor heti rendszerességgel ingázik 70 éves létére. I .c kép. Sakkfigurát faragó asszony árusítás közben (SZŰCS Brigitta felvétele, 2014.) „Több lábon élünk” Körösfőn három család életébe sikerült mélyebb bepillantást nyernem, az ő példájuk alapján kívánom bemutatni a „több lábon élés”, illetve a kereskedelemmel és műhelymunkával foglalkozó életvitelt és megélhetési I .e kép. Körösfői lakóház üzlethelyiséggel (SZŰCS Brigitta felvétele, 2014.) stratégiát. Szövegemben az interjúalanyaim valódi keresztnevét és családnevük monogramját használom, mivel egyáltalán nem ragaszkodtak az anonimitáshoz. A. László és felesége34 házasságkötésük után, 1992-től foglalkoznak kereskedelemmel. Saját út menti butikkal 72