Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BARDÓCZ-TÓDOR ENIKŐ: A balavásári porta az Erdély épületegyütesben
ország egyik legkisebb vármegyéje volt. A teljes területe csupán 1.625,82 km2. Éghajlata kontinentális jellegű. Székhelyei voltak: Dicsőszentmárton, Erzsébetváros és Marosvásárhely.3 A Kis-Küküllő a Görgényi-havasokban lévő Bucsin- hágóban ered, és a hossza 191 km. A völgy szélessége 1,5-2 km, a Balavásár felett elhúzódó hegyvonulat vulkanikus eredetű. A folyó jobb partja és az egykori szőlőhegy között elhelyezkedő Balavásár a következő településekkel határos: Kelementelke, Kiskend, Egrestő, Kóród, Göcs és Szövérd. A közúton kívül rendelkezik vasúttal is, mely Balázsfalvától - Balavásárt érintve - Parajdig halad. A település átlagosan kiépített infrastruktúrával (gáz, villany, telefon) rendelkezik. Az oktatási intézmények (óvoda, 8 osztályos iskola) magyar nyelvűek, mint ahogy a művelődési ház is. A település feletti szőlőhegy egyes részeinek neve: Nyerges, Bérc, Farkasagatya, Béldi, Vásárút, Barátosi, Mimi, Ürmös, Nagyszőlő, Csillag, Szarkomály, Nádas, Cakó, Szalai- és Kiskendi-hegy. A környék erdőben szegény volt a szükséges faanyagot a szomszédos falvak erdejéből szerezték be. A környék nagyobbrészt a Szalók nemzetséghez 2. kép Kis-Küküllő vármegye térképe (http://upload.wikimedia.0rg/wikipedia/commons/O/O8) tartozó családok birtokában volt, így Domáld, Ádámos, Szénaverős, Csapód, Kerelő, Dányán, Kis- és Nagykend és Balavásár (románul Bäläu§eri) is.4 A név első fele egy „Bala” ősi birtokos családnévből származhat.5 A „vásár” végződést a forgalmas helyen fekvő településen rendezett vásárokról kaphatta. A földbirtokok megműveléséhez eleinte betelepített lakosság idővel, a birtokok fel- aprózódásával, földművelő munkásokra és részbirtokosokra oszlott. 1674-től vannak írásos feljegyzések arról, hogy a település jobbágyai melyik földbirtokosnál szolgáltak.6 A jobbágyság 1848-al véget ért ugyan, de még évtizedeknek kell eltelni, amíg a régi életformát az önálló gazdálkodás váltotta fel. A 14. századig a környék lakosságát magyarok és szászok adták. A románság jelentősebb számban később, az I 700-as évek közepén jelenik meg, amikor a földbirtokosok olcsóbb munkaerőt (zsellérnek, cselédnek) telepítettek birtokaikra. így vált jelentőssé a román és talán a 18. század óta letelepült cigány népesség is7. A kereskedelem fejlődésével zsidó családok is beköltöztek a településre. Miközben a Kis-Kü- küllő mentén a románság már a 18. század közepétől relatív többséget alkot, Balavásáron 1900-ban a település vallási megoszlása a következő: református 652, görög katolikus I 10, római katolikus 66, izraelita 38, unitárius 5.8 1910-ben 985 lakosból 929 magyar és 55 román. A kollektivizálás előtti magángazdaság idején a szőlőművelésből származó jövedelem töltött be jelentős szerepet a lakosság életében. Másik jövedelemforrásuk az állattartás volt. Napjainkban a faluban a református vallás mellett katolikus, ortodox és neoprotestáns egyházak is jelen vannak. A népességi adatok szerint 1992- ben 1.290 lakosból 1.063 magyar, 121 cigány és 106 román, 2002-ben 1.228 lakosból 958 magyar, 174 cigány, 96 román, 201 l-ben 1.226 lakosból 958 magyar. Balavásár szokásait, lakosainak jellemvonásait sokáig meghatározta fekvése, minthogy olyan magyarok lakta terület, amely részint Székelyfölddel, részint pedig a Szászfölddel határos. Magyar lakosai határozottan megkülönböztetik magukat a székelyektől, akiket egyébként maguknál kevesebbre tartanak. ORBÁN Balázs A Székelyföld leírása című könyvében így ír Balavásárról: „Itt már egészen más világ van, más nép, más szokások, más jellemvonás, mi legelőbb az öltözetben jelentkezik. ... De nem csak az öltözékben, hanem változás van a beszédmodorban is, a székely pattogó, erőteljes kiejtését itt rátartóbb, elnyújtottabb hangoztatás váltja fel; a városi rendszerességgel épült házakon az ablakok nem az utcára, hanem az udvarra néznek, a kapu mindig zárva, valamint zárkózottság tapasztalható a családi életben is; az ismert székely szívélyesség, nyíltság, vendégszeretet már nincs meg itt. ”9 A Kis- Küküllő mente lakosságának népi kultúráját, tárgyhasználatát, építkezését meghatározták egyrészről a keleti székely, másrészről a nyugati móc, valamint a szász Királyföld közelsége. Ezen a területen szép számmal voltak nemesi udvarházak és még nagyobb számban kisnemesi háztartások, amelyek szintén formálták a nép kultúráját. A lakásbelső kialakításában is jelentős szerepe volt a székely és a szász kapcsolatoknak, a bútorok jelenős részét vagy székely szekeresek szállították a kör3 www.kislexikon.hu/kis-kukullo.html 4 CSANÁDI Dezső 1913. 833. 5 PÉTERFY László 2001.5. 6 PÉTERFY László 2001.9. 7 SZABÓ Á. Töhötöm 2013. 22. 8 PÉTERFY László 2001. 15. 9 ORBÁN Balázs 1868. 36. 58
