Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BARDÓCZ-TÓDOR ENIKŐ: A balavásári porta az Erdély épületegyütesben
nyék vásáraiba, vagy a szász városok mestereitől vásárolták. A viseletben is ez a többes kötődés mutatkozott. A Kis- Küküllő mente néhány falujában még máig élő hagyomány a téli ünnepkörök kapcsán a kántálás, szilveszterkor az óév búcsúztatás és tüzes kerék eregetés. A vidéknek sajátos arculatot kölcsönöz az is, hogy a történelmi Erdélynek az egyetlen borvidéke. A gazdálkodás meghatározó szegmense volt a szőlő termesztés, ezt említi BENKŐ József és KŐVÁRI László is10. A filoxéra pusztítása után az 1920-30-as években kezdenek az új telepítésű szőlőfajták teremni. Az átmeneti időszakban a gabonatermesztés lesz a hangsúlyosabb. Az 1962-ben megalakult termelőszövetkezet, a kollektív működésével megkezdődik a nagyüzemi bortermelés. Ebben a „rendszerben” háromezer hektáron termeltek szőlőt Kelementelke és Dicsőszentmárton között a domboldalakon. A rendszerváltás utáni években az addig kollektív által művelt szőlőterületeket visszaosztották a gazdáknak. Többségük néhány év múltán felhagyott a műveléssel. Egyrészt nagyon munkaigényes, mert nemcsak földművelést, hanem növényvédelmet is jelent: egyetlen délután vagy éjszaka odaveszhet az egész évi termés, ha a gazda nem figyel eléggé. „A szőlő jó napot kíván" - mondták az öregek, azaz rengeteg munkát és nagy befektetést. Napjainkban hiányzik az értékesítési piac, de tárolási lehetőségek sincsenek, így már egyre kevesebben termelnek bort. Mindezek következménye az, hogy az elmúlt két évtizedben a Kis-Küküllő vidékén drasztikusan zuhant a művelt szőlőterületek nagysága, és mára csak néhány száz hektár áll művelés alatt. Pozitívum azonban az, hogy az elmúlt években kendi székhellyel bejegyeztették a Kis-Küküllő menti bortermelő gazdák társulását, és kelementelki székhellyel az országban egyedüliként bejegyzett borlovagrend működik. Ezek a szervezetek próbálják jó tanácsokkal ellátni a gazdákat, de különböző kulturális rendezvényeket is szerveznek. A helyi gazdák kisebb területeken termesztenek szőlőt, de egyeseknek olyan kitűnő boraik vannak, amelyek vetekednek akár a borgazdaságokban modern technológiával termelt borokkal is. Évente rendeznek borversenyeket, amelyet 2013- ban már tizenhetedszerre rendezték meg. A rendezvényre az első évben 37, 2012-ben már több mint 180 bormintával jelentkeztek a vidék és Erdély borászai mellett Magyarországról, Felvidékről, de Szlovéniából, Horvátországból is. 3. kép. Új, 2014-ben épült borospince Balavásáron (B. TÓDOR Enikő felvétele, 2015. Balavásár) 10 BENKŐ József 1999. 252-253. KŐVÁRI László 1847. 101. 59
