Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
SIPOS JÓZSEF: Vallásos jellegű kenyérpecsételők
4. kép A pecsételő nagy hasonlóságot mutat az Egyiptomban feltárt korabeli kopt pecsételőkkel. Egy, a szomszéd sírban talált, nagyméretű, poncolt bronzfüggőn szintén a kereszt jele látható, ami megerősíti, hogy az itt eltemetett gótok már keresztények voltak. Annak ellenére, hogy már a kereszténység első századaitól kezdve aránylag nagy számú kenyérpecsételő került elő, az írásbeli adatok nem említik az eucharisztiával kapcsolatosan a kenyér pecsételését. Ez egyaránt érvényes mind a keleti, mind a nyugati egyház fennmaradt írásaira. Az 5. század közepén élő Ibériai Petrus püspök korában még a péktől vásárolt kenyeret konszekrálták a liturgiában.6 Úgyszintén Nagy Szent Gergely Pápa (590- 604) idején a keresztény hívek által sütött és fogyasztott mindennapi kenyér szolgált az eucharisztiára.7 Mai tudásunk szerint a nyugati egyházban a 9. században kezdték használni a kovásztalan kenyeret (ostyát) az eucharisztia alkalmával, ezzel párhuzamosan szűnt meg a kézbe való áldoztatás. Mindez nem zárta ki, hogy Európa egyes, a katolikusok által lakott vidékein a népi vallásosság megnyilvánulásaként megmaradt az ünnepi kenyér megjelölése vallásos jelképekkel. Ez a szokás nyomon követhető a közelmúltig, főleg az alpesi országokban. Az Ulmi Kenyérmúzeum (Brotmuseum Ulm)8gazdag tárgyi anyagában 18 darab Krisztus monogramot (16 IHS és 2 XP) viselő kenyérpecsételő fordul elő, amelyek főleg Eu5. kép rópa német nyelvterületeiről származnak. Anyaguk nagyrészt fa, néhányukon a betűk fémből vannak. Az évszámos darabok alapján az 1700-as évektől napjainkig datálhatok. (5. kép) Svájc Felső-Wallis tartományában még az 1940-es években is szokás volt karácsonykor, névnapok vagy egyéb családi ünnepek alkalmával a rozsból készült kenyértésztát sütés előtt IHS monogrammal, vagy valamilyen egyedi díszítő elemmel megjelölni.9 A rendszerint fából készült pecsételők mellett használatban voltak olyan fatálak is, általában 28-35 cm átmérővel, amelynek fenekére keresztény motívumokat, családi jelképeket, szerencsét hozó jeleket véstek. Gyakori volt a napmotívum ábrázolása is (Lötschental).10 6. kép 6 RAABE, Richard 1895. 106. 7 Joannes Diaconus, Vita s. Gregori II 41 (Migne PL 75, 103 BC) 8 Ezúton mondok köszönetét dr. Oliver Seifertnek, az Ulmi Kenyérmúzeum (Museum der Brotkultur) munkatársának a rendelkezésemre bocsátott adatokért és fotókért. 9 WAHLEN, Max 2000. 10 Köszönet Lukas Imseng pékmesternek és múzeumtulajdonosnak (Saas-Fee, Wallis-Svájc) az érdekes adatokért és szemléltető fotókért. 161