Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
SIPOS JÓZSEF: Vallásos jellegű kenyérpecsételők
Sütés előtt ilyen tálba nyomkodták bele a lágy tésztát, majd megfordítva rakták be a kemencébe, így a motívum látható maradt sütés után is. (6. kép) Napjainkban a kopt keresztények ünnepi alkalmakkor különleges pecsétekkel jelölik meg az otthon sütött kenyeret, kalácsot. Mária ünnepeken a még lágy kenyértésztába Szűz Mária stilizált képét pecsételik be. Úgyszintén a halotti ünnepeken Szent Mihály arkangyal képét viszik fel az ünnepi kenyérre. (7. kép) 7. kép A kenyérsütő gépek elterjedése folytán Európa számos részén gyakorivá vált a házi kenyérsütés, ezzel párhuzamosan a kenyérpecsételés hagyományának felélesztése tapasztalható. Németországban manapság a kereskedelem bőségesen kínálja az új típusú fa-fém IHS mo- nogramos és egyéb pecsétnyomókat. (8. kép) 8. kép Mint ismeretes, a bizánci liturgiát követő görögkeletiek (ortodoxok) és görög katolikusok a kovászos kenyeret használják misekenyérként. A még lágy kenyértésztába nyomják a kereszt által négy mezőre osztott IC / XC / NI / KA formulát megjelenítő pecsételőt, ami által 11 a kenyér alkalmassá válik az eucharisztia számára. A formula a Jesus Christos Nika (Jézus Krisztus győz) görög szövegnek a kezdőbetűit tartalmazza, és mint akklamá- ció - az ókorban a sokaság tetszését, örömét, illetve nemtetszését kinyilvánító kiáltás taps kíséretében - valószínűleg már korábban ismert volt, de minden bizonnyal az eucharisztikus kenyérre csak jóval később került. A bizánci rítusú szertartás a már a negyedik században kialakult ún. aranyszájú (Chrisostomos) liturgiát használja, amelynek lényeges része a proszkomidia, amelynek során az istentiszteletet végző pap kimetszi a proszforábői (misekenyér) a lepecsételt részeket. A 9. századtól kezdődően a proszkomidia egyre inkább misztikus-szimbolikus karaktert nyert. Feltételezhetően ez idő tájt lett a szent liturgia része a misekenyérnek a fenti formulával való megjelölése." Néhány keleti ortodox felekezet, mint például kopt, etióp, szír, örmény egyházak sajátos, egyedi ikonográfiát alakítottak ki az áldozati kenyér megjelölésére. Másrészt a misekenyér előállításának módját szigorú szabályok írják elő. Példaként a koptok által manapság használt pecsétnyomót mutatjuk be, amelyen egy központi kettős kereszt 12 mezőre osztja a felületet, ezek mindegyikébe egy-egy dőlt kereszt van bevésve. Az ezt övező körkörös mezőben AGIOS O DEOS AGIOS ICXYROS AGIOS ANANATOS szöveg olvasható. (9. kép) 9. kép Az erdélyi kenyérpecsételők A népi hitvilágban még a közelmúltban is éltek a kenyérhez fűződő hiedelmek, tilalmak, vallásos előírások. A kenyeret a vallási rítusban betöltött szerepe folytán mágikus tulajdonságokkal ruházták fel. A néphit szerint a kenyér mint áldozati tárgy, közvetlen kapcsolatot teremt 11 MEESTER, P 2000. 162
