Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
VASS ERIKA: Az algyői tájházi kiállítás megújításának módszertani tanulságai
2014-ben a forgatáskor még nem sejtettem, hogy a tiszai halászatról készítendő film hamarosan múltat dokumentáló alkotás lesz. A 2016. január I -jével hatályba lépett törvény következtében megszűnt a kereskedelmi célú halászati tevékenység az összes magyarországi természetes vízen, többek között a Tiszán is. 4. kép. BELOVAI János varsával fog halat 2014-ben (VASS Erika felvétele) Az 1970-es éveket bemutató konyha Míg az 1950-es éveket a kötelező beszolgáltatások, az 1960-as évek elejét a felülről irányított téeszesítés határozta meg, addig az 1970-es évek viszonylagos jólétben telt Algyőn. Ezt tükrözik a háztartási gépek, mint a kávéfőző vagy a patronos szódásszifon. Habár a korábbi időszak parasztházaihoz viszonyítva a lakótér megnőtt, az élet többnyire továbbra is a konyhában zajlott. Ekkorra érkezett el az 1930-as évek modern építészetében megszületett, helytakarékos minimál konyha a falusi közegbe. Ugyanazokat a konyhabútorokat használták Algyőn is, mint a városi lakótelepi lakásokban. A vezetékes vízzel együtt megjelent a folyóvizes mosogató. Az 1970-es években a faluban újdonságnak számító gáztűzhelyeket palackos gázzal üzemeltették. A falu lakóházaiba csak 1986-ban vezették be az akkor viszonylag olcsónak számító gázt, annak ellenére, hogy a hazai földgázkitermelés központja Algyőn volt. A gáz fölhasználása nagyban megkönnyítette az életet, hiszen már nem kellett tüzelőanyagot gyűjteni, ugyanakkor hozzájárult ahhoz, hogy az emberek eltávolodtak a természettől. A hűtőszekrény is az 1960-70-es években vált népszerűvé. E háztartási eszköz kihatott a táplálkozási szokások változására is: azóta szinte bármely évszakban bármit ehetünk, a fagyasztó rekeszekben a húsok és a saját kertben termelt zöldségek is hosszabb ideig eltárolhatok. Ennek következtében visszaszorultak a hagyományos eltevési technikák. Az ünnepi sütemények terén a kalácsok, lepények helyét a krémes sütemények vették át, hiszen a hűtőben ezek sem romlanak meg azonnal. A ma is népszerű fagyasztóládák csak az 1980-as években terjedtek el. A mirelit áruk népszerűségének egyik oka, hogy megváltozott az évszázados családmodell: az asszonyok is családon kívüli munkába álltak, így kevesebb idejük jutott a háztartásra. Emellett a korábbi nagycsaládokkal szemben a kétgenerációs családok kerültek túlsúlyba, és a faluról városba költözött fiatalok nem támaszkodhattak napi szinten szülői segítségre. A kiállításban a látogatók a hűtőt kinyitva fedezhetik fel, mi jellemezte az 1970-es évek táplálkozáskultúráját: a korábbi időszakhoz képest újdonságnak számított a zacskós tej, a konzervek, felvágottak, az első magyar szénsavas üdítőital, a Traubisoda, ugyanakkor napjainkhoz képest kuriózumnak számított a kóla, a déligyümölcsök, a nyugati csokik, és még nem lehetett hamburgert, gyrost, pizzát vagy kínai ételeket enni. A hűtő tetejére szerelt monitoron a Nők Lapjában az 1970-es években megjelent reklámokból készítettünk összeállítást. 5. kép. Az 1978. évi konyha berendezése (VASS Erika felvétele) A fürdőszoba megjelenése Algyőn Algyőn többnyire az 1970-es években terjedt el a fürdőszoba. A régi házakban ezt a kamra vagy a konyha egy részének leválasztásával alakították ki. A házakba bevezették a vizet, már nem kellett azt az utcákon lévő közku- takról behordani, hanem a csap megnyitásával könnyen hozzá lehetett jutni. Ekkor elsősorban fatüzelésű bojlerben melegítettek vizet a fürdéshez. Újdonságnak számított a benti angol WC is, hiszen azelőtt az udvar hátsó részében fölállított árnyékszékbe kellett kijárni, éjszaka pedig éjjeli edényt használtak. Az újonnan kialakított fürdőszobákat a korábbi gyakorlatnak megfelelően eleinte még nem naponta, hanem heti egy-két alkalommal használták, de megléte mindenképp mutatta a család anyagi helyzetét. Az 1970-es években a vezető hazai kozmetikai termékek a Caola, a Fa- bulon és a Baba család tagjai voltak. Ekkor vált általános gyakorlattá a rendszeres fogmosás. A korabeli építőanyag választék még őrizte a hiány- gazdálkodás nyomait: napjaink gazdag kínálatával szemben országszerte viszonylag kevés fajta csempéből lehetett választani, ezért az emberek gyakran olyan berendezési tárgyakat vettek, amit éppen kapni lehetett. Für147
