Bereczki Ibolya - Cseri Miklós - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 27. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2015)
BÚZÁS MIKLÓS-VASS ERIKA: Gyimes népi építészete és lakáskultúrája a Szabadtéri Néprajzi Múzeum felmérő táborának tükrében
3. kép. 191 I-ben is ritka házbelső tüzelővel (GYÖRFFY István felvétele, 1911. Néprajzi Múzeum F 13.352) 4. kép. A bukaresti Falumúzeumban található Vrancea megyei lakóház tüzelőberendezése (Juliana FABRITIUS DANCU akvarellje) CS. SEBESTYEN Károly tanulmányában az első típushoz soroltan megemlített egy általunk már nem fellelt háztípust: „... házak, melynek fele lakóház, fele nyitott szín. Ezek is egy szobából, kamarából és ereszből állnak. ”24 25 26 Ennek a háztípusnak analógiáit a Kárpátokon túl, Moldvában kereshetjük: hasonló nyitott ereszből induló házat publikált KÓS Károly Somoska, Klézse és Ciubotaru falvakból.“ 5. kép. A Görbe pataka 944. sz. alatti lakóház részlete (VASS Erika felvétele, 201 I.) CS. SEBESTYEN Károly a korábban említett ereszes alaprajzi kialakítástól eltérően a 6. ábrán már kéthelyisé- ges lakóházat mutatott be. Erről ő maga is azt tartotta, hogy ez a legújabb háztípus: „Ez azonban úgy látszik, a legújabb átalakulás, mert a régi házban ilyen beosztást sehol sem találtam. Két szobából áll a ház és semmiféle mellékhelyisége nincsen. Egy ajtónélküli közfal választja el a két szobát, a melynek külön-külön nyílik az ajtaja, közvetlenül, eresz nélkül a szabadba. ”u Nyilván az épület bejárati oldalán kialakuló széles ereszt nem tekintette eresznek, csak az épület tömegébe befelé kialakított fedett, ugyanakkor legalább egy oldalról nyitott helyiségre használta az eresz kifejezést. Bár a szerző nem tért ki eredetére, ennek feltételezésünk szerint gyergyói kapcsolatai vannak, elterjedésében pedig a vasútnak lehetett szerepe. A lakóház külső falazata már az 1910-es években is jellemzően faragott, majd egyre inkább fűrészelt keresztfejes boronafalakból állt, a korábbi gömbboronák alkalmazását CS. SEBESTYÉN Károly is csak említette, és kiemelte, hogy a tapasztás fennmaradását az oldalfalon éppen ezért nem bolhaszegekkel, hanem átlós irányú lécezéssel segítették, mely leírása szerint a meszelés alatt átsejlett.27 Napjaink tapasztalatának ellentmondóan az ő korában a régi épületet a meszelt fehér falak jellemezték. Ma régiesebbnek érezzük a tapasztatlanul maradt 24 CS. SEBESTYÉN Károly 1909. 198. 25 KÓS Károly 1989. 259, 286. 26 CS. SEBESTYÉN Károly 1909. 197-198. 27 CS. SEBESTYÉN Károly 1909. 194. 9
