Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
SZIGETHY ZSÓFIA: Kockaházból tisztaház - Bükkzsérci esettanulmány
nosan jellemző, a lányok stafírungjába tartozó hálószoba garnitúrával van máig berendezve. A bútorokat kézmű- iparosok készítették, két szekrényből, két éjjeli szekrényből, két ágyból, egy asztalból és székekből állt egy garnitúra. Formavilágukat a historizmus helyébe lépő leegyszerűsített vonalvezetés, egyenes vagy enyhén ívelt támlaszegély jellemezte.83 Ezeket a bútorokat kétféleképp rendezhették el, vagy a régi párhuzamos elrendezés szerint az ágyakat a szélső falakra helyezték, melléjük az éjjeli szekrényeket és a szekrényeket; vagy centrálisán elrendezve, vagyis a két ágyat egymás mellé helyezték, végébe téve az asztalt a székekkel, és a szemközti falra a szekrényeket. Az első megoldást akkor alkalmazták, amikor a szobát napközben is használták, a másik megoldást akkor, ha kizárólag hálószobaként működött.84 Az is előfordulhatott, hogy abban a házban, ahol a kockaház megépítése előtt laktak, a bútorok még párhuzamosan, a kockaház felépülése után centrálisán lettek elhelyezve.85 Ezek voltak azok a bútorok, amelyek lassanként kikerültek az épületből.86 Csak olyan helyen maradtak meg, ahol szegényebb volt a család, illetve kevésbé volt rájuk jellemző az, hogy átalakítják, átrendezik a házaikat, új kiegészítőket (általánosan például padlószőnyeget) vásárolnak a lakószobáikba is. A bútorok vándorlását, az asztalos ládák megjelenésével az ácsolt ládák tornácra, padlásra kerülését jól ismerjük a néprajzi szakirodalomból. Ehhez hasonló a gyáripari bútorok és a tömegtermelés megjelenésével a kézművesipar termékeinek, így az 1950-es évek hálószoba garnitúráinak kiszorulása is.87 A bútorok kiszorulásának, funkcióváltásának lépései a következők: I I. kép. Az ötvenes évekbeli hálószobabútor garnitúra egyik szekrényéből készített tároló nagyméretű edények számára (SZIGETHY Zsófia felvétele) 1. Az új lakásba beköltözés után néhány évvel megvásárolták a szekrénysorokat. A pénzhiány miatt vagy amiatt, hogy a pénz összegyűltekor már csak a szülők (esetleg az özvegy) éltek a házban, előfordulhatott, hogy csak az egyik szobába vásároltak új bútorokat. Ekkor - és ez a legritkább eset éppen a SZUHAY Péter által leírt mentalitásváltozás miatt - a lakószobában megmaradtak a korábbi bútorok.88 2. Amikor az új bútorokat megvásárolták, a korábbi bútorok elvesztették jelentőségüket, kikerültek a lakószobából. A tárolóbútorok a kamrába, nyári konyhába kerülhettek, és akár egészen új módon, az új igényeknek megfelelően használták ezeket. 10. kép. Lakószoba. Szekrénysor, amit a tulajdonos lánya stafírungként elvitt magával Egerbe, majd egy lakásfelújítás után nem dobták ki, hanem visszakerült az eredeti helyére (SZIGETHY Zsófia felvétele) 12. kép. A konyhabútort már csak a műhelyben használják (SZIGETHY Zsófia felvétele) 83 ZENTAI Tünde 2009. 584. 84 SZUHAY Péter 1994. 352. 85 „A falusi társadalmakban a hetvenes évekig az a norma uralkodott, hogy a házaspárok azon bútorok között élték le az életüket, amelyet egybekelésükkor kaptak, vagy a házasság első éveiben szereztek. Az ötvenes évektől kezdve házasságot kötött emberek esetében ez a norma a hetvenes évektől már megváltozhat, azaz a házaspár élete során több is garnitúrát vásárolhat, többször változtathatja környezete tárgyait. ” SZUHAY 1994. 352. 86 .....ugyemá azokat kitessékeltük.’’ Részlet az Sz. A-nével való beszélgetésből. 8 7 Vö.S. NAGY Katalin 2003. 231. Nemcsak a hálószobabútorok szorultak ekkor ki, hanem az esetleg korábbról örökölt tárolóbútorok, pl. a sublót is. 88 A paraszti mentalitást, a bútorokhoz való ragaszkodást mutatja az is, hogy a szobából elvitt szekrénysort, amikor az családi okból kifolyólag kikerült az épületből, visszahozták az eredeti helyére. 89
