Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

FLÓRIÁN MÁRIA: Múltidéző

Flórián Mária

MÚLTIDÉZŐ

Elhangzott 2014. október 3 I -én, Szentendrén, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban, a Felső-Tiszavidék tájegység megnyitásának 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen. (Köszönjük a szerzőnek az írásos változat rendelkezésre bocsátását. A szerkesztők)

Nincsenek a kezemben dokumentumok, amelyek alapján a Felső-Tiszavidék tájegységgel kapcsolatos egykori történésekről pontosan beszámolhatnék, így csak emlékeimet idézem.1

1969-re magának a Szabadtéri Néprajzi Múzeumnak a koncepciója és a nagyobb tájegységeket kijelölő telepítési terve a Néprajzi Múzeumban már elkészült. A Múzeum szinte valamennyi munkatársa közreműködött az általa legjobban ismert néprajzi táj épületeinek kiválasztásában is, amihez az akkor országosan megszervezett műemléki felmérés is segítségükre volt. Az 1960-as évek végére már a múzeum építésére hívták létre a Szabadtéri

néprajzi múzeumi osztályt, amelynek muzeológusai az eredeti koncepció alapján kijelölt tájegységek felelősei lettek. SZOLNOKY Lajos engem az észak-magyarországi, nógrádi, hevesi épületek kiválasztására, áttelepítésére hívott a Néprajzi Múzeumba, de mivel ennek építése meglehetősen távolinak tűnt, és 1969-ben a munkálatok hirtelen felgyorsultak, a Felső-Tiszavidék muzeológiai teendőinek koordinálását is rám, építészeti, műszaki vonatkozásokban pedig BÁLINT Jánosra bízta.

Ekkorra magát a tájegység telepítési tervét MORVAY Judit tereptapasztalata alapján már felvázolták. Az objektumok zömét is ő és ERDÉLYI Zoltán választotta ki, de azok felmérése, dokumentálása, áttelepítése még sem muzeológiai, sem építészeti szempontból nem volt befejezett, miközben néhány objektumot BÍRÓ Friderika már le is bontott, a kispaládi házat pedig BALASSA M. Iván már át is telepítette a Múzeumba. Berendezési tervek nem

I. kép. A kispaládi ház átépítés közben. (1970) (JANOVICH István felvétele)

I A Felső-Tiszavidék tájegység épületeiről készített eredeti dokumentációt a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Adattára őrzi. Az 1990-es évek végén ezek - addig általam őrzött - másodpéldányait, a tájegység építésével kapcsolatos levelezés másolatával, a tárgyvásárlási tömbökkel, a tárgyak leltározási kéziratával, az úti jelentések másolatával stb. együtt szintén átadtam a Szabadtéri Néprajzi Múzeum Adattárának.

5