Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig
A tájegység legrangosabb épületegyüttese a dombtetőn, a faluközpontban elhelyezkedő szentgáli porta. A lakóház és gazdasági épületei az egykor királyi vadászként kiváltságos református kisnemes-utódok életébe adnak bepillantást a 19. század végén. A család szabadkéményes, részben alápincézett lakóháza - csehsüveg-boltozatos helyiségeivel, két szobájával, intarziás díszű keményfa bútoraival - jelzi a kiterjedt erdők hasznosításán alapuló egykori jómódot, ugyanakkor a jobbágyfelszabadítást követő elszegényedést is.125 A dombtetőn álló templom az 1836-ban épült óbudavári templom másolata. A megjelenítés ideje a 20. század eleje, ennek megfelelően az oltárt jelenlegi felépítménye nélkül készíttettük el, a felette lévő oltárkép a balaton- udvari templom szent Mártont ábrázoló oltárképének a másolata. Orgonáját az elbontott orgona méreteinek, elhelyezkedésének figyelembevételével egy iszkaszent- györgyi templomból származó kis falusi orgonával pótoltuk. A berendezés másolatban készült. A templom és sekrestye felszerelését az eredeti tárgyak figyelembevételével vásároltuk, és a korábbi liturgiái szabályoknak megfelelően helyeztük el. 126 A megnyitó alkalmával megáldott templomban katolikus mise celebrálására van lehetőség. A templom előtti feszület a csabrendeki temetőben állt egykor, megformálása, a feszület lábánál álló Szűz Mária, Szent József és Szent Anna alakja is megegyezik az óbudavári templom mellett álló feszület alakjaival. A faluközpontban, a templommal szemben helyezkedik el a köveskáli közkút és mosó épülete, mellette a tűzoltószertárra], melyeket az 1920-as évekre kialakult állapotukban rekonstruáltunk. A tűzoltó szertár berendezését különböző helyekről vásároltuk.127 A tájegység így alkalmas a mosás-öblítés munkafolyamatának demonstrálására és tűzoltó bemutatók rendezésére.128 A faluközpont felé néz a hangsúlyos kőkerítéssel határolt nyirádi porta. Sajátos, hogy épp a tájegység legrégibb, 1754-ben épült, számos archaikus elemet felmutató lakóháza demonstrálja a zártkéményes füstelvezetés megjelenését, és ezzel együtt a lakáshasználat gyökeres átalakulását. Az 1940-es éveknek megfelelően a mászó- kéményes konyhában a téglakemence és katlan mellett már asztali sparhelt van, és megjelentek az ágyak is, jelezve, hogy a konyha lakótérré vált. A szobában a polgári hálószobákat követő, világos színű bútorgarnitúra, varrógép mutatják az ízlés változását. A porta melléképületei gabonatermelésen és állattartáson nyugvó középszintű parasztgazdaságra utalnak, amelyhez pincés szőlő is tartozott. A házat lakó katolikus család a berendezési szituáció szerint épp búcsúra készülődik.129 A mindszentkállai és szentgáli porták közti földút a vásártéren át a katolikus temetőhöz és a kálváriához vezet. A temető kő feszületé és döntően kő síremlékei több faluból származó, 1830 és 1940 közt készült eredeti, esetenként kiegészített példányok. Az I. világháborús emlékoszlopokat helyi minták alapján készítettük el, a rajtuk lévő zománcozott táblák másolatok.130 A kálvária a gyulafirátóti kálvária alapján készült másolat, de a múzeumi terepadottságok miatt a stációk egymástól való távolságát csökkenteni kellett. A kálváriát a 20. század elejére kialakult állapotának megfelelően rekonstruáltuk. A kő kereszteket geológus szakvéleménye alapján kiválasztott kőből másolatban készíttettük el. A középső feszületre megfelelő méretű öntöttvas corpust vásároltunk, a stációképeket a bólyi kálvária régi stációképei alapján készíttettük el, miután az eredeti képekről semmi ábrázolás nem maradt.131 A gazdasági helyiségek egy része nem lett berendezve, minthogy a megnyitóra több kiállítást is terveztünk a szentgáli istállóba és pajtába.132 A „Tájegység születik" c. kiállítás az épület-kiválasztástól a múzeumi újraépítésig tartó munkafolyamatot ismertette meg a látogatókkal fényképek, rajzok segítségével. Ezt egészítette ki egy VAJ KAI Aurélnak szentelt emlékkiállítás, valamint a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum által rendezett „A Bakony, Bala- ton-felvidék népművészete” című időszaki kiállítás.133 A megnyitóra megjelent a TÉKA 2001/1. száma, amely ismertette az új tájegységet.134 A megvalósult Bakony, Balaton-felvidék tájegység még így, torzóban is azt példázza, hogy az elődök alapvetése időtállónak bizonyult. Nem kellett módosítani a tájegység alap-meghatározását (kőépítészet megjelenítése), mint ahogy a gazdálkodás súlypontjait és a lakosság társadalmi, vagyoni, vallási tagolódását is jól reprezentálják a kiválasztott épületek. Még a Múzeum alapításakor a bemutatás felső időhatáraként megszabott 1910-es évek átlépésére is lehetőség volt egyes esetekben. A telepítési terv fő jellemzője, a fűrészfogas beépítésű utcasor is életképesnek bizonyult. Lehet, hogy a tájegységben túl sok a másolatban felépült objektum, ami a közösségi és szakrális építmények jelentős számával magyarázható, mint 125 H. CSUKÁS Györgyi berendezési terve: SZNM MNÉA-E 36/8/2-16. 126 H. CSUKÁS Györgyi berendezési terve: SZNM MNÉA-E 217/8/1-4. 127 H. CSUKÁS Györgyi újraépítési javaslata: SZNM MNÉA-E 315/5/21-29, 47-59.; SZNM MNÉA-E 306/2-5.; A tűzoltó szertár berendezésére: SZNM MNÉA-E 306/8/2-7.^H. CSUKÁS Györgyi 2001b. 128 Érdekesség, hogy a múzeumi építmény és a Köveskálon álló eredetije erősen különböznek. Ennek oka, hogy Köveskálon a „városkút" felújításakor annak egy korábbi állapotát rekonstruálták. 129 H. CSUKÁS Györgyi 2002b. 240-245. 130 H. CSUKÁS Györgyi telepítési terve: SZNM MNÉA-E 288/5/2—5. I 1-15, 17.; H. CSUKÁS Györgyi 2002d. 131 SZNM MNÉA-E 305.; H. CSUKÁS GYÖRGYI - SZŰCS Gergely 2001. Az eredeti kálvárián, Gyulafirátóton az 1990-es években történt felújításkor Jézus és a latrok keresztjére szobrászművészek készítettek modern corpusokat, a stációképek is a mai kor ízlése szerint készültek el, vagyis folytatódott a kálváriák életének megszokott folyamata. 132 Ilyen jellegű kiállításnak már volt előzménye az alföldi utcasor sükösdi lakóházában: KURUCZ Enikő 1995. 133 H. CSUKÁS Györgyi forgatókönyve. SZNM MNÉA-A 3734.; MÉSZÁROS Veronika 2000. 134 H. CSUKÁS Györgyi 2000a. 2001 -ben a Magyar Múzeumok 2. számában ismertetés jelent meg a tájegységről, a 2002-ben megjelent új múzeumi katalógus pedig már a Bakony, Balaton-felvidék tájegységet is tartalmazta. H. CSUKÁS Györgyi 2001 c., 2002a. 39
