Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig
17. kép. Veszprém megyei falvak lakói a tájegység megnyitóján (DEIM Péter felvétele, 2000) ahogy az áttelepített épületek falazatánál sem sikerült biztosítani az eredeti kőanyagot135. Mindez anyagi kérdés volt már a bontáskor és a tájegység építésénél is, ami egy dominánsan kőépítkezési területen sokkal nagyobb súly- lyal jelentkezik, mint egyéb tájegységeknél. A kompromisszumok vállalása nélkül azonban talán soha nem épült volna fel a tájegység, a másolatok építése nélkül pedig több, meghatározó építmény bemutatásáról le kellett volna mondanunk. A tájegység megvalósításának egész története - az anyagi okokon túlmenően is - arról győzött meg, hogy kompromisszumok nélkül nem lehetséges mindazokat a célkitűzéseket megvalósítani, amelyeket a Múzeum hosszú története során felvállalt.136 A településkép, az építkezés, szociális helyzet, a lakáshasználat, a mindennapi élet hiteles bemutatásának kritériumai olykor nem egyeztethetők össze egymással, mint ahogy az eredeti terepviszonyok, tájolás is eltérnek a múzeumi adottságoktól. A Bakony, Balaton-felvidék tájegység épületeinek telepítésénél pl. az emelkedő terepszinten az udvarok sík tükrének kialakítása, vagy az eredetileg utcasorban álló porta különállóként való szerepeltetése az eredetitől eltérő kerítések rekonstruálását tette szükségessé. Ilyen kompromisszumnak tekintem az épület- és tárgymásolatok szerepeltetését is, hiszen ezek nélkül a településkép, az életmód, az enteriőr hiteles bemutatása szenvedett volna csorbát. A Bakony, Balaton-felvidék tájegység építésénél szerzett tapasztalatok bizonyára hasznosíthatók voltak (és lesznek) az ezredfordulót követően, hasonló módon megvalósult tájegységeknél (pl. a tenderek kiírása tekintetében), amelyeknél már sikerült számos buktatót elkerülni.137 A tájegységet Mádl Ferenc köztársasági elnök, a megye szülötte nyitotta meg. A megnyitóra, amely az „Európa közös örökségünk” országosan kiemelt millenniumi rendezvénysorozat záróakkordja volt, több százan érkeztek Veszprém megye számos falujából, és a megyei folklór csoportok, falusi színjátszók, népművészek aktív résztvevői voltak mind a megnyitó ünnepségnek, mind az azt követő napok gazdag rendezvénysorozatának. A megnyitón teljesedett ki az a több éves szervező munka, amellyel a múzeum Veszprém megye lakóit, intézményeit a nagy esemény részesévé akarta tenni.138 135 Ennek megítélésében szakmánk sem egységes. Füzes Endre az eredetivel azonos minőségű kőanyag felhasználását tartja csak elfogadhatónak, Balassa M. Iván már jóval „engedékenyebb”. Csupán a látható falfelületeknél tartja elengedhetetlennek az eredetivel azonos kő felhasználást, a vakolt, tapasztott falaknál megengedhetőnek tartja a gazdaságossági szempontból előnyösebb, helyi vagy közeli kőbányákból származó kőfajták felhasználását is. BALASSA M. Iván 1984. I 18.; FÜZES Endre 1998. 473. 136 H. CSUKÁS Györgyi 200la.32-33. 137 A tájegység építéseinek tapasztalatairól, a kivitelezés új módjának előnyeiről, buktatóiról több tanulmányban is beszámoltunk. H. CSUKÁS Györgyi 2001a. 24-26., 2002c. A Felföldi mezőváros tájegység építésénél, ahol ugyancsak dominálnak a kőépületek, már sokkal sikeresebben tudták megszervezni a helyi kőanyag beszerzését és szakszerű felépítését. 138 KÁLDY Mária 20001. 30-39. 40
