Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig

magyarországi tájegységek a Felföldi mezőváros tájegység mögé helyeződtek át, míg korábban a Bakony, Bala- ton-felvidék és a Felföld tájegység között terültek el.86 Az 1986-ban készült új telepítési terv és épületjegyzék már tartalmazza azokat a módosításokat, amelyeket ezek a változások motiváltak, és szerepelnek rajta az 1978-as épületjegyzékhez képest új objektumok is.87 A három présházpincéből álló szőlőhegyi épületcsoport átkerült a falu keleti oldalára. A fűrészfogas beépítésű utcasor - bal oldalán három portával - nem változott. Velük szemben helyezkedik el a katolikus templom és a nyirádi porta épületegyüttese, az utca tengelyével párhuzamosan, mintegy útelágazás látszatát keltve. A dombra felvezető utca közepén vizesárok húzódik, ennek felső végébe került a köveskáli közkút és mosó. A szentjakabfai olajütő a mind- szentkállai porta mögött kapott helyet, eredeti elhelyezkedéséhez hasonlóan. A katolikus temetőhöz és a vásártérhez a szentgáli porta mögött vezet út.

Olyan esetben, amikor eleve csak másolat építésére mutatkozott reális lehetőség, elsősorban arra törekedtünk, hogy „kevéssé problematikus” építményt válasszunk ki, olyat, amelynek alaprajza, szerkezetei, esetleges átépítései bontás nélkül, falkutatással is tisztázhatók. Egyidejűleg igen pontos, részletes felmérések készültek, és az épület építéstörténetét, használatát is igyekeztünk néprajzi, levéltári gyűjtéssel tisztázni. így került sor több terepbejárás után 1987-ben az óbudavári filiális templom kiválasztására, amely 1836-ban épült, középkori maradványokat nem tartalmaz, műemlékileg nem védett, és igen jól képviseli a felekezetileg vegyes, vagy kis lélekszámú Balaton-felvidéki katolikus falvak templomait.88 Külső tatarozása alkalmával falkutatására is lehetőségünk nyílt. Többrétegű belső falfestésének tájékozódó jellegű feltárására FELHOSI István veszprémi festő-restaurátort kértük fel.89 Az óbudavári templom és a nyirádi vízimalom kiválasztása egyúttal azt a szemléletet is képviseli, amely a szabadtéri néprajzi múzeumot alapvetően életmód-múzeumnak tekinti: eszerint olyan épületek is szerepelhetnek a tájegységben, amelyek nem tartoznak a népi építészet kiemelt értékű elemei körébe, a településnek mégis szerves részei, és az életmód sokoldalú bemutatásánál nélkülözhetetlenek. Nemcsak közösségi vagy védett építmények esetében kényszerültünk hiteles másolat szerepeltetésére. A szentgáli gazdasági épületet 15 év elteltével sem sikerült megvásárolnunk, hasonlóképpen nem adták el a padragkúti pajtát sem. így ezeknél is csak másolat készítése jöhetett szóba.

KECSKÉS Péterrel folytatott szőlőhegyi terepbejárásainkon sikerült a pécselyi pince mellé a még két hiányzó építményt kijelölnünk és tervtanács elé terjesztenünk. A tervtanács elfogadta a Mencshely-Halomhegyen felmért háromosztatú, szobával bővült présházas pincét. Megfelelőnek találta a bemutatott kétszintes présházpincéket is, a tájegységfelelősre bízva a tájékozódást, hogy melyik megszerezhető - azzal a kitétellel, hogy irreális vételár esetén nem zárkózhatunk el másolat építésétől sem.90 A mencshelyi présházat végül nem sikerült megvásárolnunk, a rendszerváltást követően ugyanis újra művelni kezdte visszaszerzett szőlőjét a présház tulajdonosa, és elállt a pince eladásától. A balatoncsicsói kétszintes présházpince esetében a másolatban való felépítés mellett döntöttünk.91

A rendszerváltást követően a Múzeum apadó anyagi forrásai még inkább az épülő tájegységek, objektumok finanszírozására koncentrálódtak. Az ebben nem érintett muzeológusoknak így egyre kevesebb lehetőségük maradt saját tájegységük épület- és tárgyállományának fejlesztésére. Történtek ugyan kisebb vásárlások, bontások (szentjakabfai hidas vásárlása és bontása a mindszentkállai telekre, pápasalamoni hidas vásárlása és bontása a szentgáli telekre)92, de a munkaidő nagy részét már egyéb munkák töltötték ki. FÜZES Endre főigazgató 1990-ben a „túlélés stratégiájának” anyagi, szellemi, és szervezeti kidolgozását szorgalmazta. 1990-ben mégis felcsillant a remény, hogy a Múzeum építése az 1996-ra tervezett Budapest - Bécs világkiállításnak köszönhetően, szponzorok támogatásával felgyorsul. A múzeum középtávú tervére vonatkozóan három változat készült, s az egyikben felmerült a Bakony, Balaton-felvidék tájegység építésének megkezdése.93 A világkiállítással együtt azonban ez a remény is elszállt. FI. CSUKÁS Györgyi 1994-ben eltávozott az intézménytől, azzal az ígérettel, hogy amint lehetőség nyílik a Bakony, Balaton-felvidék tájegység felépítésére, visszatér.

86 Hoffmann Tamás magánbeszélgetésünk alkalmával kifejtette, hogy nem tartja szerencsésnek a változtatást, mivel így távol kerültek egymástól a középkori településmódot, építkezési kultúrát konzerváló, a fejlődésben elmaradt tájegységek.

87 BALASSA M. Iván (szerk.): A Szabadtéri Néprajzi Múzeum épületjegyzéke 1986. Kézirat; SZALAI András 1986.;

88 Tervtanácsi határozat a templom másolatban való felépítéséről: SZNM MNÉA-E 217/1/2.; H. CSUKÁS Györgyi újraépítési javaslata (1990): SZNM MNÉA-E 217/2-20.; SZALAI András felmérése (1990): SZNM MNÉA-E 217/2/22-66, 67-78.; SZNM MNÉA-E 217/3/2-125.; H. CSUKÁS Györgyi 1988b.

Minthogy az óbudavári templom a balatoncsicsói plébánia filiája volt, töröltük a paplakot a telepítési tervből és épületjegyzékből.

89 SZNM MNÉA-E 217/4/2-55.; H. CSUKÁS Györgyi 1993.

90 Az 1990. XI. l-jei tervtanács jegyzőkönyve: SZNM MNÉA-A 3003.; SZNM MNÉA-A 3004.

91 SZNM MNÉA-E 314/1.; H. CSUKÁS Györgyi újraépítési javaslata: SZNM MNÉA-E 314/60-82.; BÚZÁS Miklós felmérése: SZNM MNÉA-E 314/2/2-5.; H. CSUKÁS Györgyi 2002e.

92 SZNM MNÉA-E 202/1/2-3.; SZNM MNÉA-E 259/3. H. CSUKÁS Györgyi: A szentjakabfai hidas bontási naplója: SZNM MNÉA-E 202/4/2-6.; H. CSUKÁS Györgyi: A pápasalamoni hidas bontási naplója: SZNM MNÉA-E 259/4/1-5.

93 Világkiállítás. Szabadtéri Néprajzi Múzeum Program '95. Tervvázlat. Összeállította: BALASSA M. Iván-CSERI Miklós-SABJÁN Tibor. Melléklet: Az EXP096 és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Kézirat. Emlékeztető a „Múzeumi program 95" c. anyag megvitatásáról (1990. dec. 3.): Ikt.sz. 171 /90.; CSERI Miklós 2002b. 11-12.

31