Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig
A megvalósulás A Millennium megünneplésére szánt múzeumi fejlesztéseknek köszönhetően 1997-ben a Szabadtéri Néprajzi Múzeum is lehetőséget kapott, hogy a „Mindennapi élet az 1000 éves Magyarországon” program keretében az ezredfordulóra egy újabb tájegységet felépítsen. A Tudományos Tanács a Bakony, Balaton-felvidék tájegység mellett döntött.94 A tájegységfelelős visszatérésével kezdetét vette a megfeszített munka, amelyet a Műszaki Osztály részéről BÚZÁS Miklós irányított. Ekkor született meg a tájegység végleges telepítési terve, a korábbihoz képest azzal a változtatással, hogy a katolikus templom az utca tengelyébe, a dombtetőre került, a mindszentkállai és kádártai porta pedig „helyet cserélt”. Már korábban felmerült a tájegységfelelősben az az igény, hogy a Bakony, Balaton-felvidék jellemzésére, az épület-kiválasztástól a berendezésig tartó sokrétű múzeumi munka bemutatására állandó kiállítást rendezzen be a tájegység egyik épületében. Miután a papiak kiesett a telepítési tervből, erre legalkalmasabb a nyirádi közös udvar hátsó lakóháza lett volna.95 Felépítésével a Nyirádon, sőt a tájegység nagy részén általános közös udvarok szerepeltetése is megoldódott volna. Az építési terület végső kijelölését és a tereprendezéseket követően kiderült, hogy a múzeumi terepen nem fér el a két lakóház, így a közös udvar bemutatásáról le kellett mondanunk. A stációsoros kálváriát a jobb terepviszonyok és könnyebb megközelíthetőség érdekében a tájegységhez közelebbi, lankásabb területre helyeztük át, így már nem volt akadálya az ide alkalmas objektum kiválasztásának. A pályázati, közbeszerzési rendszerrel a Múzeum eddigi gyakorlatától merőben eltérő módon indult meg a kivitelezés. Az első időszak az újraépítési javaslatok, kiviteli tervek revideálásával telt el. Nem egyszer megtörtént, hogy a bemutatás időpontját módosítani kellett. Az ezredfordulóra olyan új elvárások fogalmazódtak meg a szabadtéri gyűjtemények kiállításaival szemben, amelyek az újraépítési javaslatok, előzetes berendezési tervek készítésekor még nem merültek fel. Az időhatárok tágítása, mához közelítése ekkor már olyan elvárás volt, hogy a nyirádi portánál az 1940-es évek megjelenítésére hozott határozatot a Tudományos Tanács.96 A vízimalom esetében viszont Balázs György szakértői javaslatára épp a 19. század közepének megfelelő állapot rekonstruálása mellett döntött, minthogy a két felülcsapott kerékkel üzemelő malomszerkezet levéltári tervek, analógiák alapján rekonstruálható volt.97 Ez a döntés maga után vonta a sza- badkéményes konyha visszaállítását is. Ahhoz, hogy ajakáskultúrában, a ház használatában meghatározó szerepet játszó, alapvető fűtési, füstelvezetési módokat és azok továbbfejlődését, alakulását korábbi elképzelésünk szerint megvalósíthassuk, szinte mindegyik lakóház újraépítési javaslatát, kiviteli tervét, berendezési koncepcióját módosítani kellett.98 A malom és molnárlakás archaizált bemutatása miatt azonban csorbát 9. kép. Végső telepítési terv (BÚZÁS Miklós rajza) 94 H. CSUKÁS Györgyi indoklása a Bakony, Balaton-felvidék tájegység felépítésére. SZNM MNÉA-E-334.; BÍRÓ Friderika 1997. 10-1 I. 95 H. CSUKÁS Györgyi 1998. XI. 12-i felterjesztése a nyirádi közös udvar 2. lakóházában rendezendő kiállításra. SZNM MNÉA-E 334. 96 SZNM MNÉA-E 133/7/2-3, 9-13. 97 SZNM MNÉA-E 133/7/14-17., H. CSUKÁS Györgyi 2002b. 239, 241. 98 H. CSUKÁS Györgyi tervtanácsi előterjesztése a Bakony, Balaton-felvidék tájegység tüzelőiről: SZNM MNÉA-E 234., továbbá: H. CSUKÁS Györgyi 2002b. 240-245. 32 SZABADTÉRI NÉPRAJZI MÚZEUM
