Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

BERECZKI IBOLYA: Háború előtt - háború után. A Nagy Háború lenyomatai a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításaiban

2. kép. A két ablak között kézzel hímzett falvédő 1914/15-ből német nyelvű felirattal (BERECZKI Ibolya felvétele, 2013)

ajándékba. A „skapulárékat”, a Szűz Mária képével ellátott, zöld színnel keretezett kis képeket azért vitték magukkal, hogy megvédjék őket a hadszíntéren, vagy segítsék a szerzett sebek gyógyulását. Az otthon, a hátországban maradottak számára nyújtottak lelki segítséget a harctéri témával kihímzett falvédők és a frontról hazaküldött levelek. A múzeumi lenyomatok között találjuk a távoli harcmezőkön elesett katonák emlékhelyeit a szabadtéri kiállításokban. A Múzeum Bakony, Balaton-felvidék tájegységének temetőjéhez vezető fasor fáin zománctáblák vannak, rajtuk az eltűntek neveivel. Halottak napján az eredeti helyszíneken a családtagok koszorút tettek a fára, így emlékeztek meg ismeretlen helyen nyugvó szeretteikről.

3. kép. Nyakba akasztható „skapuláré’’-k a lakószoba falán. Kisalföld tájegység, Süttöri lakóház (BERECZKI Ibolya felvétele, 2013)

A Skanzen kiállításaiban, a szobabelsőkben számos helyen találunk a sublóton elhelyezett - II. Vilmos német császár és Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint a bolgár cár és a török szultán, „a négy császár” képével díszített - porcelánbögréket, az I. világháború politikai tartalommal is megtöltött souvenirjeit. A falakat számos helyen díszítik a korszakból származó obsitleve- lek, középen az uralkodók portréjával, a huszár alak fején

3 T BERECZKI Ibolya 2004.

4. kép. Első világháborús emlékfa a Bakony, Balaton-felvidék tájegység temetőjében (BERECZKI Ibolya felvétele, 2013)

a tulajdonos beragasztott képével. A keretezett, a berendezés középponti helyén tartott, és évtizedeken át megőrzött képek a személyes emlékezést, és ezen túl a katonai érdemeket szerzettek családi és közösségi megbecsülését is szolgálták. A harctéren szolgáló katonák családtagjaik képeit viselték zubbonyuk zsebében, az itthon maradottak pedig a családi fotográfiákról hiányzó édesapa portréját a fotográfussal helyeztették a felnagyított, bekeretezett családi képbe. A háborút idéző tárgyak külön csoportját jelentik a tüzérségi vagy légvédelmi löve- gek hüvelyeiből a fronton készített emlékek - növényi ornamentikával, vagy éppen harctéri jelenettel díszítve a többnyire vázának kialakított darabot. A frontról hazatérők katonaládáit hosszú időn át megőrizték egykori tulajdonosaik és leszármazottaik.

A Szabadtéri Néprajzi Múzeum 2002-2004 között négy helyszínen (Tallinn, Szentendre, Szolnok, Budapest) rendezte meg a Gyermekvilág Magyarországon című időszaki kiállítását.3 Ez a tárlat nemcsak és nem elsősorban a játékról és a játszásról szólt, mint a témához kapcsolódó múzeumi kiállítások vagy kiadványok általában. KALDY Mária kolléganőmmel - BÍRÓ Friderika munkatársam segítségével - önálló részben jelenítettük meg, hogy a gyermekek életét miként határozták meg, törték össze a 20. század világtörténelmi eseményei. A gyer310