Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

BERECZKI IBOLYA: Háború előtt - háború után. A Nagy Háború lenyomatai a Szabadtéri Néprajzi Múzeum kiállításaiban

5. kép. Első világháborús emlékkép a Bakony, Balaton-felvidék tájegység Kádártai lakóházában (BERECZKI Ibolya felvétele, 2013)

. • ti

i Á ¥Vc-A

í f J 5 .». i r fr ^

rz * i /f'í. A

; . v , ■ ,, v / ^

./Va

£-/ <*

^e.

'Tk

£ t-i

táf* ' ^

., ; .* V

V. 'ít

tvl[

* c jk:

ts* -AP- ff

V >z r-A-i -*•«

1S>' I *: v •;■' -jr /

>■ t 4*-* V / < ;?; jL'^Í

' ‘'l-'Cc C*" ■(■'■) / ??'■ *'

Ó v ■wíjpOŰ^+Aupc-i * Ac-is-'X ^ Jit-r, (rtft

« M ~y, W 4,-fA , , l 4/ft

~ A,, t f ft fXf» v ,.^v^

2 ,< / írt" ^ ^

s' ... * .» . . , .v " -t'"-;-»-£.>*• • •

Av ‘

a «zy.,

7. kép. Részlet Pörs Gyula feleségéhez írott levelezéséből. Dávidháza, ma Bajánsenye, Vas megye (BÍRÓ Friderika gyűjtése, DEIM Péter reprodukciója)

4 SÁRI Zsolt 2012.

6. kép. Első világháborús szolgálati idős emléklap a Bakony, Balaton-felvidék tájegység Kádártai lakóházában (BERECZKI Ibolya felvétele, 2013)

mekek eltűrői, elszenvedői lettek, olykor pedig alakítóivá is váltak a történelem sorsfordító eseményeinek. A kiállítás képei között kiemelt szerepet kapott egy fotográfia. Egy kicsi leánykát, Müller Erikát ábrázolja Győrben, akit egy első világháborúban használt löveg mögé ültetve örökített meg a fényképész. Nem élhetett hosz- szú életet, a második világháborúban, a Győr városát ért bombatámadás következtében halt meg.

A másik gyermek, Pörs Irma Dávidházán (ma Bajánsenye, Vas megye) élt, és mindössze hat éves volt, amikor édesapja, Pörs Gyula 1914-ben bevonult katonának. Szülei hétről hétre írtak egymásnak. Az egyikük a faluban történtekről, a másikuk a front eseményeiről. Az apa 1915. szeptember I -jén elesett a fronton, a kislány hadiárva lett. Mikor felnőtt, férjhez ment, és két fiúgyermeket hozott a világra. Férje a második világháborúban halt meg. Az ő gyermekei is hadiárvaként nőttek fel.

A vasút fénykora - a vidék modernizációja címmel SÁRI Zsolt kollégám rendezte 2010-ben nagyszabású időszaki kiállításunkat az Észak-Magyarországi falu Magtárában. A tárlat középpontjában nem a technikatörténeti, műszaki vonatkozások álltak. A magyarországi vasútépítésnek a vidék fejlődésére gyakorolt hatását, gazdasági és társadalmi aspektusait helyeztük a bemutatás fókuszá-ba. A kiállításon megjelenítettük a vasútnak az első világháború időszakában játszott kiemelkedő szerepét is.4 A múzeumi „lenyomatok” egyik fontos eleme volt az Osztrák-Magyar Monarchia európai viszonylatban is igen jelentős nagyságú vonalhálózata - ebből a történelmi Magyarországé

31 I