Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

SZIGETI ÉVA: Az idő a barátunk - a Göcseji Falumúzeum elmúlt néhány és következő pár évének története

sal van. Nos, ezen ugyan nem változtatnak gyökeresen a mai lehetőségek, ám egyrészt ezeket a problémákat sikerült orvosolni, másrészt, más szempontok szerint kifejezetten előnyös a mostani helyszín. Mindenképpen pozitív ugyanis, hogy a gyűjteményt úgy ölelte/épülte körbe a város az elmúlt évtizedekben, hogy az megtartotta „sziget” jellegét. Bár gyorsan elérhető, hiszen a belváros szomszédságában van, mégis természetközeliek a körülmények a 8 hektáros területen. Sikerült megtartani, és helyenként még őshonos fajok telepítésével tovább is gyarapítani a meglévő flórát, és faunát. Tehát az idő ebből a szempontból nekünk dolgozott: maradt egy falu a város közepén, amely 3 percnyi busszal, vagy negyed óra gyaloglással minimum 100 éves időutazást, és természetjárást tesz lehetővé a látogatóknak. És ez egy fontos momentum volt, amikor átgondoltuk, milyen igényekkel érkezik (érkezhet) hozzánk a látogató, milyen irányba volna érdemes a továbblépés.

A 2012-es viszonyok alapján volt egy körülbelül 40 építményes szabadtéri néprajzi (magyar) gyűjtemény, egy házorom-gyűjtemény, egy négyportás finnugor gyűjtemény (a magyar és a finnugor házak is berendezett állapotban), volt egy foglalkoztató házunk és az egyik ház (a zalalövői hajlított ház) múzeumpedagógiai foglalkozásokra alkalmas állapotban. Ebből gazdálkodtunk mindaddig.

Mostanra ugyanezek megvannak, és bővültünk is némiképp. Volt egy kiszámítható programstruktúránk, mely évi 6-8 nagy szabadtéri rendezvénnyel biztosított egyfajta állandóságot a város kulturális életében, és rendkívül erőssé vált a táboroztatás, valamint a múzeumpedagógiai programkínálat révén az iskolás korosztállyal való kapcsolat. A programok szervezésénél - el nem ítélhető módon - mindig a lehető legtöbb látogató kedvére szerettünk volna tenni, és az intézmény sokáig (egyébként nem szándékosan) nem vállalta fel a tematikus, eleve kevesebb vendégre számot tartó/számot tartható rendezvények létrehozását.

Néhány éve azonban olyan programokat is meghirdetünk, amelyek - elsődlegesen - meghatározott célcsoportok érdeklődését elégítik ki. Ezek közé tartozik a Gyümölcsoltó Boldogasszony napja (március 25.), az Erdésznap, de akár a Népi Gyermekjátékok Olimpiája is. Nyilván ezek az alkalmak ugyanúgy mindenki előtt nyitottak, de jóval tematizáltabb és strukturáltabb a programkínálat, mint egy Kenyérfesztiválon, vagy Márton-napon, ahol a még mindig a hagyományok, a hagyományos „műfajok” dominálnak.

Lehet arról vitatkozni, kell-e folyamatos program/att- rakció a gyűjtemény területére, van-e állandó személyzet, aki kiszolgálja az ezzel kapcsolatban felmerült láto2. kép. Göcseji Falumúzeum (HORVÁTH Éva Lilla felvétele)

296