Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
ARANYOS SÁNDOR: A néprajzi gyűjteménytől az ökomúzeumig A Szennai Skanzen középtávú fejlesztési lehetőségei a 21. században
3. kép. A fogadóépület nyugati homlokzata (ARANYOS Sándor felvétele, 2014) vételei, felmérései biztosítottak analógiát. A cinterembe eredeti fejfákat, valamint másolati darabokat telepítettek át. Az intézmény és az azt körülvevő közösség kapcsolata szempontjából kiemelkedő jelentőséggel bír, hogy a korábbi szennai temetőből számos darab áthelyezésre került. A fejfák korából kiindulva, hiteles bemutatás időmetszete a 19. század közepétől a 20. század közepéig datálható. 4. kép. A templom látképe a Múzeum területéről (ARANYOS Sándor felvétele, 2014) 1970-ben a Néprajzi Múzeum megbízta KNÉZY Juditot hét külső-somogyi község kutatásával, bevonva ezzel az országos népi műemléki felmérésekbe. Néprajzi alapkutatásaira támaszkodva a Somogy Megyei Műemléki Albizottság 1972-ben telepítési javaslatot kért tőle egy leendő szabadtéri gyűjteményhez. Ekkor megszületett az intézmény első telepítési terve, melyben két dél-somogyi és egy külső-somogyi telket javasolt az áttelepítésre, a gazdasági épületekkel és a hozzájuk kapcsolódó külső építményekkel: szőlőhegyi pincével, út menti szobrokkal, kápolnával, haranglábbal. Továbbá előterjesztette a templomot övező temetőrészlet, illetve néhány műhely - például: malom - bemutatását is. A tervek részleges módosítását követően a Műemléki Albizottság felterjesztette a terveket az Országos Műemléki Felügyelőség vezetőségének, mely elfogadta azt. Az eredeti kutatási koncep-cióhoz képest, melyben a gyűjtőterület teljes Somogy megyét lefedte, komoly változásokat irányoztak elő, és nemcsak a gyűjtőterület tekintetében. A kétbel- telkes portaelrendezés bemutatását a Tervtanács megvétózta, sőt, a felépítendő porták szélességét ugyan megtartották, viszont hosszukat megfelezték. A nem hiteles portaelrendezést, az igen szűkre szabott, és körülhatárolt terület, illetve L. SZABÓ Tünde elképzelése indokolta, ugyanis az intézmény működése számára meghatározó, 251
