Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig
ni - utalva arra, hogy ez a településmód a Kisalföld tájegységben és a palóc hadas udvarnál úgyis bemutatásra kerül majd. Jobb megoldás híján az Operatív Bizottság tagjai elfogadták, hogy a ház egyes portán épüljön fel, hátsó homlokzatával („quasi utcai homlokzat”) az utcára. Ennek megfelelően az egyes portákra jellemző gazdasági épületegyüttes kiválasztásáról is határozat született. CSALOG Zsolt a hiányzó melléképületekre is javaslatot tett újabb és újabb terepbejárásait követően. Jellemző, hogy egy-egy nívós objektum, ritka épületszerkezeti elem szerepeltetése hangsúlyosabban esett latba, mint a kiválasztás helye, vagy a gazdasági szintek megfelelése. így a szentgáli lakóház folytatásában az Akaii, Kossuth u. 56. sz. alatti gazdasági épületegyüttest javasolta felépíteni, noha Szentgálon is akadt még több alkalmas épület. Disznóólát és tyúkólat Hévizén és Felsőpáhokon talált megfelelőt, amit a bizottság tagjai elvetettek. A terepbejárások során CSALOG Zsolt olyan építményekre is bukkant, amelyek ugyan nem szerepeltek a tájegység eredeti telepítési tervében, szerepeltetésüket mégis felvetette.20 CSALOG Zsoltnak az Operatív Bizottság 1970. május 13-i ülésére készített referátumára azért is térünk ki részletesebben, mert ez foglalja össze legjobban a Bakony, Balaton-fel- vidék tájegységről, annak telepítési tervéről szóló elképzeléseit, de az újraépítési módszerekről vallott nézeteit is.21 A korábbi tervezetekhez képest újszerű, hogy az eredetileg tematikus csoportban szereplő „lakóprésházat” már a tájegységnél szerepelteti, sőt felveti, hogy a közelében építsék fel másolatban(l) a révfülöpi haranglábat. (A présház - pince épületcsoport felelőse KECSKÉS Péter volt, aki egy 1743-as datálású, kétszintes balatonfüredi présházpincét javasolt áttelepítésre.22 Javaslatával a tájegységfelelős és az Operatív Bizottság tagjai is egyetértettek.) ANTAL kápolnát, mégpedig megelőlegezve a csak később polgárjogot nyerő, másolatban való felépítés lehetőségét: „a felépítést az eredeti bontása nélkül tudnánk megoldani, kihasználva a közeljövőben tervezett tatarozás nyújtotta lehetőségeket.” Az viszont meglepő, hogy „a katolikus templom nehéz kérdését” egy szőlőhegyi kápolna faluba helyezésével gondolta megoldani. Az Operatív Bizottság ülésén többen kifogásolták a Hegymagas, Szentgyörgy-hegyi Szent Antal kápolna szerepeltetését arra hivatkozva, hogy „az eredeti épület fenntartása mellett rekonstrukciót nem építhetünk”. Azt pedig valószínűtlennek tartották, hogy az Országos Műemléki Felügyelőség engedélyezné a kápolna bontását.23 A Bizottság a kérdést elnapolta. A múzeumi terepen lévő vízmosás és forrás adta lehetőségeket kihasználva, CSALOG Zsolt további, járulékos objektumok: kőhidak és mosóház felépítését is javasolta a Bakony, Balaton-felvidék tájegységben. Utóbbi azért is figyelemreméltó, mivel a mosóházakra csak ZÁKONYI Fe-renc 1980-as közleménye irányította rá a figyelmet.24 Ezek telepítését az Operatív Bizottság tagjai is támogatták, a konkrét objektumokról való döntést későbbi időre halasztva. Többen elvetették viszont CSALOG Zsolt javaslatát kovácsműhely szerepeltetésére, hivatkozva a már meglévő két dunántúli kovácsműhelyre. Figyelemreméltó CSALOG Zsoltnak a tájegység külső megjelenését nagymértékben meghatározó kőkerítésekről szóló előterjesztése is. Ezeket a porták adottságaihoz alkalmazkodva, helyi analógiák alapján kívánta rekonstruálni, arra azonban nem tért ki, milyen kőből. A lakóházak és melléképületeik mellett meg kell emlékezni a malmokról, erdei építményekről is, amelyek 1967- ben a szentjakabfai olajütő kivételével még a tematikus tájegységeknél szerepeltek. Tájegységfelelősük, ERDÉLYI Zoltán felvetette a tési, Helt-féle szélmalom áttelepítését, ennek lebontását azonban műemléki védettsége miatt a Műemléki Felügyelőség nem támogatta.25 A Bakony- ból egy alulcsapós vízimalom szerepeltetését tervezte, de ennek konkrét kiválasztására még nem került sor. Az erdei építményekre vonatkozóan sem született még döntés, hogy a Bükkből vagy a Bakonyból származó emlékanyag szerepeljen-e a múzeumban.26 Végül a temető, kálvária tematikus csoportnál - amelynek felelőse ugyancsak CSALOG Zsolt volt - szintén szerepet kapott a Bakony, Balaton-felvidék tájegység. A katolikus temető 10-12 faluból származó fa, kő, vas sírjeleit a Vili. tájegységbe tervezett, kőkerítéssel körülvett kápolna körül kívánta elhelyezni.27 CSALOG Zsoltnak a Bakony, Balaton-felvidék tájegységről 1970-ben készült vázlatos telepítési terve időtállónak bizonyult: a megvalósult tájegység, különösen a négy porta elhelyezését illetően, követi az ő elképzelését. A vázlatrajz domboldalra felkúszó, fűrészfogas beépítésű utcasort mutat, az út bal oldalán 3 portával. Ennél a telepítésnél a múzeumi terepadottságok mellett esztétikai szempontok is erősen szerepet játszottak, a tájegységbe érkezőnek így egyszerre tárult fel a mindszentkállai ház oszlopos-kosáríves tornáca, mögötte a kádártai, egyenes áthidalású, pilléres tornác, végül a dombtetőn a szentgáli lakóház zártabb, félköríves-mellvédes nyílásokkal tagolt tornáca. Az 1970-es telepítési terv és épületjegyzék 20 Ezekről jó áttekintés nyújtanak a terepbejárásról készült fotók, dokumentációk, valamint az építmények fényképét, rövid leírását, esetenként alaprajzi vázlatát tartalmazó épület-kiválasztási „zöld kartonok”. SZNM MNÉA- A 1443., 1447-1449., 2070-2133. 21 SZNM MNÉA-E 334/1/3. 22 SZNM MNÉA-A 1449. 23 A múzeum által kiválasztott épületeket az Országos Műemléki Felügyelőséggel is egyeztették. Az OMF képviselői rendszeresen részt vettek az Operatív Tanács ülésein. Általában ellenezték műemlék jellegű építmények lebontását, ugyanakkor tanácsokat is adtak általuk nyilvántartott, áttelepíthető épületekre. Javaslataikban elsődlegesen az építészeti, esztétikai szempontok voltak meghatározóak. A kiválasztott objektumokat a múzeum kérésére műemlékileg védetté nyilvánították, hogy a bontásig biztosítsák azok változatlan fenntartását. 24 ZÁKONYI Ferenc 1980. 25 SZNM MNÉA-A 3292. 26 SZNM MNÉA- A 3292. 27 SZNM MNÉA-A 3291. 21
