Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)

H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig

ni - utalva arra, hogy ez a településmód a Kisalföld táj­egységben és a palóc hadas udvarnál úgyis bemutatásra kerül majd. Jobb megoldás híján az Operatív Bizottság tagjai elfogadták, hogy a ház egyes portán épüljön fel, hát­só homlokzatával („quasi utcai homlokzat”) az utcára. Ennek megfelelően az egyes portákra jellemző gazdasá­gi épületegyüttes kiválasztásáról is határozat született. CSALOG Zsolt a hiányzó melléképületekre is javaslatot tett újabb és újabb terepbejárásait követően. Jellemző, hogy egy-egy nívós objektum, ritka épületszerkezeti elem szerepeltetése hangsúlyosabban esett latba, mint a kivá­lasztás helye, vagy a gazdasági szintek megfelelése. így a szentgáli lakóház folytatásában az Akaii, Kossuth u. 56. sz. alatti gazdasági épületegyüttest javasolta felépíteni, no­ha Szentgálon is akadt még több alkalmas épület. Disz­nóólát és tyúkólat Hévizén és Felsőpáhokon talált meg­felelőt, amit a bizottság tagjai elvetettek. A terepbejárá­sok során CSALOG Zsolt olyan építményekre is bukkant, amelyek ugyan nem szerepeltek a tájegység eredeti tele­pítési tervében, szerepeltetésüket mégis felvetette.20 CSA­LOG Zsoltnak az Operatív Bizottság 1970. május 13-i ülésé­re készített referátumára azért is térünk ki részleteseb­ben, mert ez foglalja össze legjobban a Bakony, Balaton-fel- vidék tájegységről, annak telepítési tervéről szóló elkép­zeléseit, de az újraépítési módszerekről vallott nézeteit is.21 A korábbi tervezetekhez képest újszerű, hogy az eredetileg tematikus csoportban szereplő „lakópréshá­zat” már a tájegységnél szerepelteti, sőt felveti, hogy a közelében építsék fel másolatban(l) a révfülöpi haranglá­bat. (A présház - pince épületcsoport felelőse KECSKÉS Péter volt, aki egy 1743-as datálású, kétszintes balaton­füredi présházpincét javasolt áttelepítésre.22 Javaslatával a tájegységfelelős és az Operatív Bizottság tagjai is egye­tértettek.) ANTAL kápolnát, mégpedig megelőlegezve a csak később polgárjogot nyerő, másolatban való felépí­tés lehetőségét: „a felépítést az eredeti bontása nélkül tudnánk megoldani, kihasználva a közeljövőben terve­zett tatarozás nyújtotta lehetőségeket.” Az viszont meg­lepő, hogy „a katolikus templom nehéz kérdését” egy szőlőhegyi kápolna faluba helyezésével gondolta megol­dani. Az Operatív Bizottság ülésén többen kifogásolták a Hegymagas, Szentgyörgy-hegyi Szent Antal kápolna sze­repeltetését arra hivatkozva, hogy „az eredeti épület fenn­tartása mellett rekonstrukciót nem építhetünk”. Azt pe­dig valószínűtlennek tartották, hogy az Országos Műem­léki Felügyelőség engedélyezné a kápolna bontását.23 A Bizottság a kérdést elnapolta. A múzeumi terepen lévő vízmosás és forrás adta le­hetőségeket kihasználva, CSALOG Zsolt további, járulé­kos objektumok: kőhidak és mosóház felépítését is java­solta a Bakony, Balaton-felvidék tájegységben. Utóbbi azért is figyelemreméltó, mivel a mosóházakra csak ZÁKONYI Fe-renc 1980-as közleménye irányította rá a figyelmet.24 Ezek telepítését az Operatív Bizottság tagjai is támogat­ták, a konkrét objektumokról való döntést későbbi időre halasztva. Többen elvetették viszont CSALOG Zsolt ja­vaslatát kovácsműhely szerepeltetésére, hivatkozva a már meglévő két dunántúli kovácsműhelyre. Figyelemreméltó CSALOG Zsoltnak a tájegység külső megjelenését nagymértékben meghatározó kőkerítések­ről szóló előterjesztése is. Ezeket a porták adottságaihoz alkalmazkodva, helyi analógiák alapján kívánta rekonstru­álni, arra azonban nem tért ki, milyen kőből. A lakóházak és melléképületeik mellett meg kell em­lékezni a malmokról, erdei építményekről is, amelyek 1967- ben a szentjakabfai olajütő kivételével még a tematikus tájegységeknél szerepeltek. Tájegységfelelősük, ERDÉLYI Zoltán felvetette a tési, Helt-féle szélmalom áttelepíté­sét, ennek lebontását azonban műemléki védettsége mi­att a Műemléki Felügyelőség nem támogatta.25 A Bakony- ból egy alulcsapós vízimalom szerepeltetését tervezte, de ennek konkrét kiválasztására még nem került sor. Az erdei építményekre vonatkozóan sem született még dön­tés, hogy a Bükkből vagy a Bakonyból származó emlék­anyag szerepeljen-e a múzeumban.26 Végül a temető, kálvária tematikus csoportnál - amely­nek felelőse ugyancsak CSALOG Zsolt volt - szintén sze­repet kapott a Bakony, Balaton-felvidék tájegység. A ka­tolikus temető 10-12 faluból származó fa, kő, vas sírjele­it a Vili. tájegységbe tervezett, kőkerítéssel körülvett ká­polna körül kívánta elhelyezni.27 CSALOG Zsoltnak a Bakony, Balaton-felvidék tájegy­ségről 1970-ben készült vázlatos telepítési terve időtál­lónak bizonyult: a megvalósult tájegység, különösen a négy porta elhelyezését illetően, követi az ő elképzelését. A vázlatrajz domboldalra felkúszó, fűrészfogas beépítésű utcasort mutat, az út bal oldalán 3 portával. Ennél a tele­pítésnél a múzeumi terepadottságok mellett esztétikai szempontok is erősen szerepet játszottak, a tájegységbe érkezőnek így egyszerre tárult fel a mindszentkállai ház oszlopos-kosáríves tornáca, mögötte a kádártai, egyenes áthidalású, pilléres tornác, végül a dombtetőn a szentgá­li lakóház zártabb, félköríves-mellvédes nyílásokkal ta­golt tornáca. Az 1970-es telepítési terv és épületjegyzék 20 Ezekről jó áttekintés nyújtanak a terepbejárásról készült fotók, dokumentációk, valamint az építmények fényképét, rövid leírását, esetenként alaprajzi vázlatát tartalmazó épület-kiválasztási „zöld kartonok”. SZNM MNÉA- A 1443., 1447-1449., 2070-2133. 21 SZNM MNÉA-E 334/1/3. 22 SZNM MNÉA-A 1449. 23 A múzeum által kiválasztott épületeket az Országos Műemléki Felügyelőséggel is egyeztették. Az OMF képviselői rendszeresen részt vettek az Operatív Tanács ülésein. Általában ellenezték műemlék jellegű építmények lebontását, ugyanakkor tanácsokat is adtak általuk nyilvántar­tott, áttelepíthető épületekre. Javaslataikban elsődlegesen az építészeti, esztétikai szempontok voltak meghatározóak. A kiválasztott objektumokat a múzeum kérésére műemlékileg védetté nyilvánították, hogy a bontásig biztosítsák azok változatlan fenntartását. 24 ZÁKONYI Ferenc 1980. 25 SZNM MNÉA-A 3292. 26 SZNM MNÉA- A 3292. 27 SZNM MNÉA-A 3291. 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom