Bereczki Ibolya - Nagyné Batári Zsuzsanna - Sári Zsolt: Ház és Ember, A Szabadtéri Néprajzi Múzeum évkönyve 26. (Szentendre, Szabadtéri Néprajzi Múzeum, 2014)
H. CSUKÁS GYÖRGYI: A Bakony, Balatonfelvidék tájegység története a megvalósulásig
már a pozíciószámok sorrendjében ismerteti a Bakony- Balaton-felvidék tájegység objektumait, jelezve azok építési korát, elhelyezkedését, alaprajzát, rövid építészeti leírását, s azt a társadalmi, gazdasági szintet, amelyet reprezentál.28 4. kép. CSALOG Zsolt telepítési terve az 1970-es épületjegyzékhez Az épület-kiválasztással párhuzamosan már 1969- ben sor került a mindszentkállai porta épületeinek, 1970- ben pedig a szentgáli lakóháznak a bontására. Mindkét bontásról részletes dokumentáció készült.29 A Szentgáli ház teljes bontási anyagát beszállították a múzeumba. Az épület bontása és a bontási anyag Szentendrére szállítása - különösen az épület 43 000 Ft-os vételárához viszonyítva - már akkor is óriási összegbe, közel félmillió forintba került, s ennek az összegnek tetemes részét képezte a mintegy 340 m3 kő Szentendrére szállítása.30 A házban talált ingóságokat, 18 tételt, megvásárolták, köztük voltak a ház alapvető berendezési tárgyai is. Szent- gálon a bontással párhuzamosan további tárgyakat gyűjtött, családtörténeti és levéltári kutatásokat is folytatott CSALOG Zsolt, amelyek segítségével megírta a ház történetét és újraépítési javaslatát is. A gondos, részletes munkának egyetlen gyengéje az a téves hipotézis, miszerint a lebontott lakóház a köznek elsőként felépült háza volt, amely egy azóta megszűnt utcáról nyílt.31 A mindszentkállai porta épületeinek bontásánál ugyancsak a teljes bontási anyag Szentendrére deponálására törekedtek, a levelezésekből, feljegyzésekből azonban kitűnik, hogy a szállítással megbízott pomázi cég a mintegy 132 m3 kőnek csak töredékét szállította be a Múzeumba.32 Itt semmilyen eredeti berendezési tárgyat nem sikerült vásárolni. (A bontásra az utolsó tulajdonos halála után került sor, amikor az örökösök már kiürítették a házat.) A ház történetére, berendezésére vonatkozóan CSALOG Zsolt és BALASSA M. Iván gyűjtött adatokat.33 A mindszentkállai lakóház bontása sok tanulsággal szolgált az épület átalakítására, bővítésére vonatkozóan, és számos problémát vetett fel a bemutatás korát, mikéntjét illetően. Egyértelműen kiderült ugyanis, hogy az eredetileg kétosztatú ház több bővítés, átalakítás során nyerte el bontáskori formáját. Oszlopos-Íves tornáca is másodlagos, a ház pilléres, haránt-boltöves tornáccal épült, bontáskori kamrája pedig korábban istálló volt. CSALOG Zsolt alternatív megoldásokat javasolt az újraépítésre. Bebizonyosodott, hogy a legkorábbi, építéskori állapot hiteles rekonstruálása megoldhatatlan problémákkal járna, és elveszne az épület kiválasztásánál fontos szerepet játszó, kőből rakott oszlopos-kosáríves tornáca. A bontások során nyert hasonló tapasztalatok egyre inkább rávilágítottak arra, hogy az 1967-es Útmutatóban megfogalmazott célkitűzés, az épület legkorábbi periódusának bemutatása, gyakran megoldhatatlan nehézségeket okoz. A mindszentkállai lakóház esetében már 1969-ben azt a döntést hozta az Operatív Tanács, hogy az bontáskori formájában épüljön fel, oszlopos-kosáríves tornácával. Az Útmutatóban hangoztatott „eredeti állapot” értelmezését is újra kellett gondolni - az már nem feltétlen az építéskori állapotot rekonstruálását jelentette, hanem vonatkozhatott az épületnek bármely későbbi korszakára is, amelynek bemutatását a Múzeum célul tűzte ki. Noha CSALOG Zsolt újraépítési javaslataiban a berendezés lehetőségeivel még nem számolt, gondos, minden részletre kiterjedő bontási dokumentációi lehetőséget nyújtottak az épület újraépítési javaslatának többszöri revideálására.34 A szentgáli és mindszentkállai lakóházak újraépítési javaslatai annak a legkorábbi periódusnak a bemutatását célozták, amely a bontáskor nyert információk alapján hitelesen helyreállítható. Az első újraépítési javaslatok még nem számoltak avval, hogy a bontáskor feltárt nyomok alapján találnak-e megfelelő helyi analógiákat a hiányzó 28 A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) telepítési terve és épületjegyzéke 1970. Kézirat. SZNM MNÉA-A 5154. 70-77.; Gen.terv: SZNM MNÉA-A 5087/215. 29 A szentgáli lakóház bontási naplója. CSALOG Zsolt, 1971. SZNM MNÉA-E 3674/51 -62. A konyhai kemencék bontásakor készült rajzok sajnos elkallódtak, ami nehézséget jelentett a kiviteli tervek elkészítésénél. 30 SZNM MNÉA-E 36/4/140, 238. 31 CSALOG Zsolt újraépítési javaslata: SZNM MNÉA-E 36/5/2-36. 32 SZNM MNÉA-E 16/4/98-100.; SZNM MNÉA-A 5127. 33 SZNM MNÉA-A 1426, 1441, 1445-1446, 1469, I486., SZNM MNÉA-E 16/5/28-44. 34 CSALOG Zsolt újraépítési javaslata: SZNM MNÉA-E 16/5/2-8. Ezt TAKÁCS Lajos előzetes berendezési tervében (SZNM MNÉA-E 16/8/3.), majd H. CSUKÁS Györgyi újraépítési javaslatában (SZNM MNÉA-E/36/5/19-23.) módosította. 22
